Amelyik Elvàlt apa alig törődik a gyerekével ez azt hiszi rendben van?

"és mondta vihetem a gyereket,csak ezt én nem tartottam jónak,hogy nem az apja van vele elvégre a láthatás azért lenne,hogy vele legyen.Ne az apja új párjával aki bár kedves hozzá de egy idegen."

Mint mások is írták, alapjaiban éretlen vagy ennek az egész válásnak a kezelésére. Nem, az apa új felesége NEM IDEGEN. Ez a kiindulópont. A másik, hogy nekik van egy életük. Az nem úgy megy, hogy apuka majd csinál egy külön életet a ti közös gyereketekkel és egy külön életet a másik családjával. Ez csak úgy tud működni, ha a közös gyereketek az ő külön családjuk részévé válik. Ergo nem, nem csak akkor engeded el a gyereket, ha apuka szabadnapos és egész nap a közös gyereketekkel tud lenni, hanem engeded, hogy apuka életének része legyen, hagyod, hogy a gyereked beilleszkedjen az apja családjába is.

Amíg ezt nem éred fel ésszel, csak óbégatsz, hogy "jajj, hát nem keresi az apja" (holott keresi, csak te gáncsolod a valódi kapcsolat létrehozását), addig csak azt fogod elérni, hogy előbb-utóbb tényleg nem fogja keresni MIATTAD.

"Hasonló helyzetben lévők válaszait vàrtam"

Szuper, megkaptad, lévén anno én is elvált szülők gyerekeként nőttem fel.

"Miért egy kisgyerek alkalmazkodjon ,ha volna más lehetőség"

Egyrészt mert nincs rá más lehetőség, másrészt mert ti vagytok a szülők, ő pedig a gyerek és tartoztok neki a GYEREKNEVELÉSSEL, ami bizony sokszor abból áll, hogy a gyerek alkalmazkodik az elvárásokhoz.

"Aki ilyeneket ír a saját gyerekét is kényszerítené?"

Nem kényszer, nevelés. S igen, rávenném, mert ez mindenki érdeke. Ha a gyerek nem akar vacsorázni csak csokoládét, akkor is ez megy nálatok? Remélhetőleg nem. A helyzet kb tök ugyanaz.

A gyerek hisztizik, valószínűleg egyébként pont amiatt, ahogyan te ehhez az egészhez állsz, és erre hivatkozva tovább támogatod ezt a hisztit.

"Neki is a gyereket kellene néznie!egy apa is azt kellene nézze ha a gyereknek ez rossz sír miatta akkor nem erőlteti rá."

A gyerek sírása és hogy mi rossz neki, az elég kevésszer függ össze. Itt elsősorban az a probléma, hogy te vagy az, aki nem azt nézi, mi lenne jó a gyereknek, mert nem vagy elég érett ahhoz, hogy szülőként viselkedj.

"A Tescóban megkérdeztem benyögte,hogy ja most végeztem éppen.A másik ilyenről nem is tud,hogy tudom bár gondolhatta volna ,mert az unokatestvérem is ott dolgozik ahol ő."

Szóval valójában egyiknél se biztos hogy hazudott, csak te ezt szeretnéd hinni. Bár azon se csodálkoznék, ha nem szeretné veled megosztani a valódi okot, ami miatt épp nem tudott a gyerekkel lenni, elvégre sok mindent elárul rólad a momentum, hogy ő hivatkozik valamire, te pedig ezt nem tudomásul veszed, hanem lecsekkoltatod egy rokonoddal a beosztását :D:D:D:D

Minél többet forog a fejemben ez az egész, amit lefestettél, annál nagyobb állatságnak tűnik amit csinálsz és ahogyan erre az egészre tekintesz.

Egy válásnál azt kell megértetni a gyerekkel, hogy apa és anya nem boldogok egymással, ezért külön életetek lesz, de ettől még mindketten szeretitek őt és a jövőben is mindkettőtök életének része marad. És nektek azon kell munkálkodni, hogy ez a válás után minél hamarabb és minél gördülékenyebben megvalósuljon.

Ehelyett ti teremtettetek egy légkört, amiben a válás azt jelenti, hogy apa most nincs itt, de majd hazajön két hét múlva. Jelenleg nem két családja van a gyereknek, hanem egy, amiben apa sajnos ritkán van jelen, de lehet várni, mint a karácsonyt.

Teljesen biztos vagyok benne, hogy a gyerek nem érti, hogy valójában mi a helyzet.

Ez a felállás pedig nemcsak beteges, de minden oldalról fenntarthatatlan. Azzal, hogy te ezt a teljesen agyament élethelyzetet konkrétan támogatod is a gyerek fejében eszméletlen súlyos károkat okozol mindenkinek.

Belegondoltál abba, hogy ezzel elveszed tőle a TESTVÉRÉT? Bizony, van egy testvére. Ebből következően az apja felesége nem idegen, hanem a gyerek testvérének anyja.

Belegondoltál valaha abba, hogy ez az egész elvárásod az apa általad elképzelt keretek közötti láthatásairól mennyire életidegen és lehetetlen hosszútávon? A faszi dolgozik gondolom legalább heti 5 napot, van egy családja és majd hetente/két hetente elvonul a családjától egy napra, hogy az első házasságából született gyerekével legyen? Tegye már fel a kezét, aki hetente/kéthetente elmegy egy nap kimenőre otthonról! Mennyire tűnik ez reálisnak? Semennyire. Ha ezt erőltetitek, vagy az lesz a vége, hogy az a házassága is tönkremegy vagy az, hogy elkopnak ezek a látogatások, mert ezt egyszerűen így nem lehet fenntartani. Vagy persze az is lehet ennek a szitunak a vége, hogy a gyerek egyszercsak elkezd haragudni az apjára, mert ebben az irreális helyzetben te adod alá a lovat. Vagy ha rájön, hogy igazából egy hazugság áldozata, akkor meg könnyen te is lehetsz a gyűlölet tárgya.

De nyilván abba se gondoltál bele soha, hogy ha valóban új életet kezdenél és lenne egy párod, vajon mennyire lenne reális elvárni tőle, hogy eltűrje, hogy hetente/kéthetente beállít egy másik férfi az otthonába egy napra és úgy csinál, mintha ott lakna? :D

Száz szónak is egy a vége, mivel szemlátomást te vagy ebben a szituációban a hangadó, ezért vagy változtatsz a szemléleteden és feléred ésszel a helyzetet vagy tönkreteszed a a lányod életét azzal, hogy elveszed tőle az apját és a testvérét.

Jajj istenem, te amúgy tényleg ennyire agyhalott vagy vagy mi bajod van???

A gyerek azért akarja hogy apuka ott legyen mert így abban reménykedik hogy majd egyszer kibékültök és majd visszaköltözik! Ezt felfogod?? Senkit nem érdekel hogy a gyerek ott érzi jobban magát vagy hogy a gyerek hol szeret jobban aludni, ezt a felnőttek tisztje eldönteni mi a jó neki! Te komolyan ennyi ésszel hogy szülhettél gyereket? Esküszöm ha én lennék a gyámügyes már régen elvettem volna tőled azt a gyereket, az apjánál ezerszer jobb helye lenne. Te nem neveled azt a szerencsétlent hanem azt csinálod ami szerinte neki jó. Remélem este is éjfélig mesét néz egy nagy tábla csoki társaságában mert ő attól érzi jól magát.