Az rendben van, ha édesanyám állandóan úgy hivatkozik rám, amikor vele egykorúakkal beszélget, hogy "a gyerek"?
Engem kicsit zavar, bevallom. Jeleztem is neki többször, de falra hányt borsó. Még nála élek, ez igaz, mivel nappali tagozatos egyetemista vagyok, tehát nincs annyi önálló bevételem, amennyiből albérletet fizethetnék (nem is szeretné, hogy erre "szórjam a pénzt", mikor van saját lakásunk is), illetve párom sincs, akivel össze tudnék költözni. 22 éves vagyok egyébként.
Jogos kérés a részemről, hogy használja inkább a nevemet, amikor rólam beszél, vagy a jelenlegi élethelyzetemet tekintve normális, amit csinál? Lehet, hogy ez egy szimpla szülői szokás, és negyvenes fejjel, saját családdal is "a gyerek" maradok majd neki?
Nem értem a problémát.
A gyermeke vagy, tehát számára "a gyerek". 40 év múlva is így lesz.
Akkor most ő megszűnt anyának lenni, te meg gyereknek, ami a ti kapcsolatokat illeti?
Gondolom te se anyaként hivatkozol rá hanem az idős hölgy 2 utcával lejjebb abba a fehér házban? Vagy Mari-ként?
Az összes eddigi válaszolóval ellentétben én fönnakadtam rajta.
Van, amikor én se a keresztnevén említem a gyerekeimet, hanem kisfiamnak, kislányomnak mondom. De legalábbis utalok rá, hogy nem egy akármilyen gyerekről, hanem AZ ÉN gyerekEMről van szó. Tehát legalábbis úgy említeném, hogy "gyerekem". De legtöbbször keresztnevén becézve említem.
Az, ha valaki csak úgy emlegeti, hogy "a gyerek", az számomra nagyon ridegnek tűnik. Mintha szégyellné, hogy egymáshoz tartoznak.
Bárki bármit mond, ez így ebben a formában nekem is fura. "A gyerekem" vagy "a fiam/lányom" teljesen nyilvánvaló hogy oké, de ez fura.
Gondolom akkor neki se baj, ha úgy hivatkozol rá, hogy "az Öreg"?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!