Rossz ember vagyok, ha azzal foglalkozom, hogy a szüleim sokkal jobban támogatják az öcsémet?

Nem igazságos szüleid részéről, de légy magadra büszke, hogy önerőből tartasz ott ahol tartasz! Ő viszont nem ért el semmit az életben!

Nálunk pont fordítva volt egyébként. Tesóm aki akkor már nem lakott otthon, egyetemre járt és pl. nagyanyám mindig többet adott neki mert ő már nem lakik otthon. Apám szintén többet költött oda rá, mint rám aki itthon voltam. De nem szóltam érte. Bár egyszer már kibukott belőlem, hogy nem értem miért vagyok kevesebb. Meg amikor tesómék jöttek haza, apám stresszbe volt, hogy terülj terülj asztalka legyen. Ha én mentem haza amikor már én is elköltöztem, én magamnak főztem otthon amikor haza értünk látogatóba. Az volt az indok, hogy ők ritkábban jönnek, én viszont akkoriban 2-3 hetente haza jártam. Hát rosszul esett, mondtam is, hogy most ezt megint nem értem. Azért nem várnak úgy engem mint öt, mert túl sűrűn látnak? Mérgemben mondtam nekik, hogy majd nem járok má haza olyan gyakran, mert úgy éreztem mintha nem lenne olyan nagy wasistdas az én látogatásom. Úgyis megyek majd oszt jó van...

Szóval átérzem a helyzeted.

Mondjad nekik, ne edd a kefét ezen. Mondd ki nekik, hogy bánt ez a dolog!

Tapasztalataim alapján, ez azért van, mert ő mindig kér.

Ha te nem kérsz, akkor ők azt fogják gondolni, hogy veled minden rendben van. Tudod, néma gyereknek az anyja se érti...

Próbáld ki, hogy te is kérsz valamit. Mondjuk lakbérre/ rezsire. Szerintem nem fognak visszautasítani. Ha mégis, akkor jogos a kiadásod...

Még nem vagy önálló lelkileg!

Még mindig a szülői igazságtalanság és atestvér féltékenység foglalkoztat!

Ezt dolgozd fel!

Utána tudod a saját életedet élni!

Nem vagy egyáltalán rossz ember mert ezzel foglalkozol. Nekem is szarul esne.

De légy büszke,hogy eltudod magad tartani.