Miert akar annyira sok szulo unokát? Szinte belebetegszenek, ha nem jon? Mar-mar bekattannak erte?

Hhat az valoban nagyon nehezen ertheto, ha valaki folyamatosan es bekattanva nyomasztja a gyerekeit jojjon mar az unoka. De eltekintve a sajat idos korukat mint nagymamat vagy nagypapat elkepzelo eletcelt azert a sajat szuleinket tekintsuk mar ertelmes intelligens lenyeknek.

Ez alatt azt ertem, hogy ha en 30pluszos no vagyok anyam meg mar vagy lassankent nyugdijaskoru, akkor o esetleg jobban tudhatja, milyen gyorsan eltelik az ido es ahogy telik csokken a termekenyseg, csokken a hatralevo fiatalsag es eleteronk is. Ehhezhozzatevodik, hogy o még azt a mintat lathatta, hogy 20onevesen szul a no, es annak a gyereke is 20-on evesen csalasot alapit es o meg ismerte nagy esellyel az ükszuleit, dedszuleit is gyerekkent, igy nehez felfogni ezt az uj vilagot a fejlett orszagokban, hogy minden kitolodik es mar nem ritka hogy valaki az elso gyersket 40 evesen vallalja mikozben az o fiatalkoraban 40 evesek mar nagymamak is lehettek:-).

Tehat a sajat csalasi mintatol nehez elszakadni, es nem hulye hogy ne tudja mennyivel konnyebb 20on evesen vagy 31-32 evesen babazni mint 40 evesen es hat tudja o is oregszik es amit o kapott segitsegetaz egyre kevesbe tudja majd a sajat gyerekenek megadni az unokak teren. Mert ugye 50 vagy 60 eves nagymama is maskepp unokazik minz egy 70-80 eves.

Persze vannak a vernagyik aki tenyleg rarepul es szinte ujra anyakent eli a naojait az unokaval, de ez is kb az elso unokakat sujto problema, ketteske es harmaska enyhiti a tuneteket.

Magyar nyugdijas meg nehezen teljesedhetne ki masban, mint a kixsi unokanak spoetszelet vasarlasban, ugyanis penze a kabriora vagy kanari szigeteki utazasra nincs, ereje szenior sportra meg megintcsak nincs. Sajnos.

Es alapvetoen az ember is szaporodasra van...

Azért,mert nincs semmi hobbijuk.

Azoknak az a hobbi,hogy nyomon kísérhetik egy másik élőlény útját,ahelyett,hogy magukkal lennének elfoglalva.

Én sem értem azokat a szülőket, akik állandóan a kölyök témával b*aszogatják a gyereküket, pl anyósom is. A gyerekvállalás vagy épp nem vállalás totálisan magánügy, méghozzá 2 ember legszemélyesebb, legintimebb magánügye, nem tudom hogy veszi bárki a bátorságot, hogy folyamatosan ezzel szapulja a másikat. Az, hogy 1-2x megemlíti még oké, de hogy folyamat ezzel szapulják az embert, az nonszensz.

Szerencsére nekem normális szüleim vannak és képesek voltak felfogni, hogy nem fogok szülni soha, na hát anyósomról ugyanez már nem mondható el, nem is beszélünk túl sokat már vele, csak ha nagyon muszáj.

Szerintem nem is tudják, hogy ezzel a nyomasztassal mekkora fájdalmat ébresztenek a saját gyerekeikben.

Viszont pont ugyanannyira érthető az unoka iránti vágy, mint a saját gyerek iránti vágy, pont olyan ösztönös.

A gyerek kicsit a "halhatatlanság" illúzióját adja, de ha nincs unoka, ez az illúzió nem teljes.

A nyugdíjasok unoka és feladat nélkül kiesnek a szociális hálóból. Nem részei gyakran a csaladnak. Persze nem csak ettől függ.

Illetve valószínűleg jót akarnak a gyereküknek, mert ők is szerettek gyerekes családban élni. (Az én anyám nem szeretett, és mondogatta is hogy csak férjhez ne menj...blabla... Ilyen is van ám, és ezzel is nyomást gyakorolt, amit évek alatt küzdöttem le, és vegul lett gyerekem, és én nagyon örülök neki. O nem kíváncsi amúgy rá)

Ez abszolút személyes tapasztalat csak:

Én anyám szerintem rajtam keresztül akarja kijavítani a saját életét. Ő 20 évesen szült, meggondolatlanul, mindenféle alap nélkül, az egész életem egy összefüggő nélkülözés és küzdés volt. Kínkeserves munka árán jutottam előrébb, mert részükről nem volt támogatás, bár szerettek minket, de annyi.

Minthogy én lassan 30 vagyok és elég sok tőkét és vagyont halmoztam fel, ő most kezdett el nyomasztani ezzel, mert látja, hogy ilyen életkörülmények közé sokkal jobb gyereket szülni és az ő élete nem a totális nélkülözésből állna, mint az enyém és testvéreimé. Viszont elfelejti mindig, hogy mivel nekem nem adatott meg a kényelmes gyerek/kamasz/fiatal felnőtt kor, nekem eszemben sincs elpocsékolni a maradék időmet más emberre, amikor végre jó élni. Akkor se ha biológiailag lemaradok így a szülésről. Kisebb tragédiának élem meg, mint az önfeláldozást más ember miatt. Ő ezt nem érti hisz ugye ő csak azt tudja, hogy egy most születő gyereknek sokkal jobb élete lenne, mint nekem volt. Azt nem érti, hogy engem ez nem érdekel, mert én végre a saját életemet akarom élvezni.

De ez a mi adott példánk. Nem gondolom hogy ez általános.

18, nagyon át tudom érezni a helyzeted... attól félsz, hogy elveszíted amit megszereztel.

De kicsit mintha ezzel bosszút akarnal állni anyudon... Pedig nem neki lesz igazán rossz ha csak emiatt nem lesz gyereketek.

Velem csaknem így lett.