Mit tegyek ha már kezd egy kis önbizalmam lenni, és belenézek a tükörbe és azt mondom hogy: SZÉP VAGY! és tényleg úgy is gondolom, akkor édesanyám előjön azzal hogy nagyon meghíztam vagy valamit mozogni kéne nagyon...Mit tegyek?többi lent

Nagyon torz elképzelése van néhány hozzászólónak, ami pont egy ilyen kérdés alatt elég elszomorító.

Igen, lehet, hogy teltkarcsú, de ahogy írta itt valaki korábban, egy komolyan sportoló embernél simán előfordulhatnak ilyen arányok, az izom nehezebb a zsírnál. Ha ő így érzi magát jól a bőrében akkor miért kell győzködni az ellenkezőjéről? Ez semmilyen kategória szerint sem számít túlsúlyosnak, csak a mai beteg elvárásoknak egyenértékek felelnek meg, és ha vki kileng, akkor kapja a savat.

Kérdező, továbbra is azt mondom, hogy ne foglalkozz senki megjegyzésével, étkezz egészségesen, mozogj sokat, öltözködj az alkatodnak megfelelően és legyél büszke arra, aki vagy.

Az én anyukám is ilyen volt már 15 éves koromtól kezdve. Volt rajtam 10 kg túlsúly és gyakran célzott rá hogy adjam le mozogjak diétázzak stb stb persze én eltávolodtam anyámtól mert "folyton nyaggatott"

Nos most 26 évesen sokkal könnyebb lenne az életem ha gyerekkoromban megtanultam volna hogyan vigyázzak az alakomra. Anyád jót akar, tényleg ideje lenne leadnod 10 kilót

Nem csoda, hogy ennyi önértékelési gonddal küszködő ember van ezen hozzászólások alapján :O

A kiló önmagában nem sokat jelent, én 165 centisen 70 kg-osan egy bálnának néznék ki valószínűleg, de volt egy barátnőm, aki majdnem ugyanezekkel a paraméterekkel (168 cm/72 kg) teljesen normál testalkatú volt ÉS! nem sportolt semmit és evett mindent. A centik jobban számítanak,hisz' az az, ami látszik.

Azért ilyenkor eszembe jut, hogy sok elhízott fiatal esetében jönnek a kérdéssel, hogy a "SZÜLÖK miért nem szóltak neki idöben?".

Ezek szerint, ha nem szól a szülö, akkor az ö hibája, hogy a gyerek elhízott, ha meg szól, akkor bunkó!

A kérdezö esete tipikusan az, amikor MÁR VAN rajta túlsúly, de MÉG NEM KÖVÉR, az anyja figyelmezteti, erre megsértödik - a sok akárki meg helyesel neki - , ahelyett, hogy elgondolkodna, hogy mi lesz 5-10 év múlva, amikor legalább ennyi kilóval kövérebb lesz, és megpróbálna tenni ellene.

ugyanezt láttam mamámtól. unokatesómnak, aki lány, ( és egyébként nem kövér,170/kb60)

beszólogat, hogy milyen kövér. Sosem értettem. Szerintem egy szülőnek/ nagyszülőnek nagyon fontos, hogy a gyereke élete jól alakuljon. És bárki bármit is mond, igen is fontos a súly. Ha sportos, csinos, esetleg nőiesen telt, de nem túlsúlyos vagy, találni fogsz párt magadnak. Valószínűleg ez van anyukádban

. Szóval szerintem aggódik é ért ed, motiválni szeretne. És nem is azt mondom h legyél a súly megszállottja, pl ismertem egy csajt, kövér volt gyerekként, huszonévesen futott meg mindent csinált, fogyózott, és tényleg vékonyra fogyott. Viszont ettől nem lett arányos, a feje nagy maradt. Szóval szerintem hozd magad formába amennyire tudod, de azért ne vidd túlzásba a fogyást! anyukád meg sztem nem akar rosszat, csak segíteni akar, ő is azt akarja, h jó legyen az életed