Nem lesz egyszerű leírni a dolgokat,de nagy segítségre lenne szükségem,hátha valaki járt így,én már sajnos orvosi segítségen gondolkodom. Mert anya az ilyen ?
Anyukám az egész életem megkeseríti.
Együtt lakunk,az ő házához építettem egy lakást,abban élek,de már nem bírom.
Lelki terror és hasonlóak...ha mosni szeretnék,lekiabál hogy minek miért most,nem kell mosni drága az áram,ha főzni akarok nem szabad mert ő főz,jobb dolga nincs is...ha elmegyek itthonról,és nem akkor érek haza amikor ő gondolja akkor csapkodja az asztalt,egyszerűen mindennek úgy kell lennie ahogy ő akarja.
Ha ott a szerelmem,és nevetgèlünk,akkor ránk szól hogy nem lehetne halkabban?
Semmit nem tehetek amit akarok,mindenbe beleszól,mások egy tündérnek látják,nekem az életem teszi ezzel tönkre.
Gyerekekkènt sem szeretett ,semmi törődést nem kaptam tőle,sem pénzt,sem semmit.
Amikor középiskolában,másodikban megbuktam,nem mertem neki elmondani mert rettegtem tőle,ennek az lett a vége hogy pánikbeteg lettem,és végül el kellett neki mondanom,mert minden nap attól rettegtem hogy kiderül és mit kapok tőle.
Ha egyest kaptam a suliba azzal büntetett hogy elment mellettem az utcán úgy hogy nem köszönt ,és véres szemekkel nézett csak,féltem rettegtem tőle,volt olyan születésnap amikor megint épp ilyen véres szemű napja volt,fel sem köszöntött ,és szóvá mertem tenni,ezért össze vissza ütött és a ház körül kergetett.
Nem bírok több dolgot leírni,mert sírok közben.
Mert a legnagyobb baj,hogy úgy érzem kezdek a szerelmemmel is így viselkedni.
Mindig az én akaratom teljesüljön,és ha nem így van akkor kezdem már én is ezt a verés szemű nézèst,nem szólok hozzá,ilyesmi
Nem bírok én már így élni... ő az egyetlen biztos pont az életemben,rettegek hogy elveszítem,viszont valószínű anyám viselkedésèt csinálom én is,pedig nem akarom !!
Volt már valaki ilyen cipőben ?
Segítsetek kérlek,úgy érzem a lelkem ezt már nem bírja.
Két napja csak sírok
válasza:Szia!
Szerintem pszichológus - ha nem is pszichiáter - nagyon jó lenne. Sajnos nagyon gyakori, hogy az ember egy idő után elkezdi fölvenni a szülei gyűlölt szokásait. Valahogy ez belénk vésődik. Nagyon nehéz levetkőzni.
Az nagyon jó, hogy észrevetted magadon! Ez az első lépés. Fontos lenne, hogy a pároddal beszéld meg, teljesen nyíltan és konkrétan, hogy ez történik veled, harcolsz ellene, de akkor is ez történik, és most elköltöztök és pszichológushoz is mész, mert változni akarsz - de sajnos ez egy kis idő (majd a pszichológus mond valamit, hogy mennyi).
Amiatt ne ostorozd magad, hogy miért oda építkeztél. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de szinte egyenes következménye anyukád személyiségének. Persze ha hiper-szuper önismerettel rendelkeztél volna már akkor, és túl lettél volna három pszichodráma kurzuson, akkor talán sikerül elkerülnöd ezt a hibás lépést. De a legtöbb embernek nincs ilyen szintű önismerete.
Nagyon szépen köszönöm 21-es!
Már mondtam is neki,hogy ne haragudjon,kell egy kis idő nekem,de már jó úton vagyok,és nem haragszik,annyit mondott hogy talán most ne egymásra hanem a helyzet megoldására koncentráljunk.
Augusztus 1-től lenne lakás,én addig elmegyek mamámhoz,párom pedig anyukájához.(oda azért nem szeretnék menni vele,mert jobbnak látjuk ha most tényleg nem megyünk még pluszban egymás agyára )
Nem tudunk abban a házban maradni,ha én egy napot még ott töltök,nem tudom mi fog történni.
Orvost keresek holnap.
Köszönöm,amit írtál,és köszönöm mindenkinek hogy tényleg ilyen kedves válaszokat adtatok
válasza:"Együtt lakunk,az ő házához építettem egy lakást,"
MIÉRT???
Egyes emberek komolyan nem normálisak!
válasza:23. azért, mert akit gyerekkorában ütnek-vernek-terrorizálnak, az nagyon gyakran felnőtt korában is azt csinálja, amit ráparancsolnak.
azért, mert a büntetés, amit a lázadásukkal "kivívnak", sokkal nagyobb lenne, mint az engedelmességük következményei..
Igen,sajnos ez így van.
Inkább már azt teszi az ember amit "követelnek" tőle és akkor nyugalom van
válasza:#23, gondolj arra, hogy mennyi ember marad benne egy bántalmazó párkapcsolatban. A bántalmazó fél mindig úgy csinálja, hogy az adott pillanatban célszerűbbnek tűnjön a bántalmazott félnek maradni - egész addig, amíg már tényleg szinte lehetetlen kitörni a számára.
A kérdező még időben lépett, még ha nagy áldozatok árán is. Ez a lényeg, a múlton keseregni nincs értelme. A közgazdaságtanban az ilyesmit úgy hívják, hogy elsüllyedt költség. Ha már ráköltöttem tízmilliót a házamra, de a következő tízmillió ráköltése után sem lesz lakható, akkor ott kell hagyni az egészet úgy, ahogy van.
válasza:Menekülj! Ugyanígy voltam, egy nagyon durva nárcisztikus anyával... 25 évig otthon... Jó hülye voltam, de ugye mindig elérte, hogy magamban keressem a hibát. Egy hosszú kapcsolatom ráment, egyrészt anyám elviselhetetlen alakításai miatt, másrészt nehéz volt kilépni párom sem támogatott eléggé, plusz ugye átvettem anyám szokásait én is, emellett vagy idegbeteg vagy depis voltam a sok stressztől.
A költözésem először anyám is támogatta,(szerintem nem vett komolyan) de amikor meglátta hogy na tényleg költözöm... Na akkor aztán megint alakított, jött a terror. Úgyhogy ajánlom én is mint itt az egyik válaszoló. Gyors pakold össze a fontos cuccaid, és több emberrel lehetőleg férfiakkal költözködj, minél gyorsabban...
Azóta helyrejött az életem. Alakít most is, de már kitudom zárni. Már nem magam hibáztatom, azóta megházasodtam és már nem úgy viselkedem mint anyám. Kívánom neked is a legjobbakat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!