Nem lesz egyszerű leírni a dolgokat,de nagy segítségre lenne szükségem,hátha valaki járt így,én már sajnos orvosi segítségen gondolkodom. Mert anya az ilyen ?
Anyukám az egész életem megkeseríti.
Együtt lakunk,az ő házához építettem egy lakást,abban élek,de már nem bírom.
Lelki terror és hasonlóak...ha mosni szeretnék,lekiabál hogy minek miért most,nem kell mosni drága az áram,ha főzni akarok nem szabad mert ő főz,jobb dolga nincs is...ha elmegyek itthonról,és nem akkor érek haza amikor ő gondolja akkor csapkodja az asztalt,egyszerűen mindennek úgy kell lennie ahogy ő akarja.
Ha ott a szerelmem,és nevetgèlünk,akkor ránk szól hogy nem lehetne halkabban?
Semmit nem tehetek amit akarok,mindenbe beleszól,mások egy tündérnek látják,nekem az életem teszi ezzel tönkre.
Gyerekekkènt sem szeretett ,semmi törődést nem kaptam tőle,sem pénzt,sem semmit.
Amikor középiskolában,másodikban megbuktam,nem mertem neki elmondani mert rettegtem tőle,ennek az lett a vége hogy pánikbeteg lettem,és végül el kellett neki mondanom,mert minden nap attól rettegtem hogy kiderül és mit kapok tőle.
Ha egyest kaptam a suliba azzal büntetett hogy elment mellettem az utcán úgy hogy nem köszönt ,és véres szemekkel nézett csak,féltem rettegtem tőle,volt olyan születésnap amikor megint épp ilyen véres szemű napja volt,fel sem köszöntött ,és szóvá mertem tenni,ezért össze vissza ütött és a ház körül kergetett.
Nem bírok több dolgot leírni,mert sírok közben.
Mert a legnagyobb baj,hogy úgy érzem kezdek a szerelmemmel is így viselkedni.
Mindig az én akaratom teljesüljön,és ha nem így van akkor kezdem már én is ezt a verés szemű nézèst,nem szólok hozzá,ilyesmi
Nem bírok én már így élni... ő az egyetlen biztos pont az életemben,rettegek hogy elveszítem,viszont valószínű anyám viselkedésèt csinálom én is,pedig nem akarom !!
Volt már valaki ilyen cipőben ?
Segítsetek kérlek,úgy érzem a lelkem ezt már nem bírja.
Két napja csak sírok
válasza:
válasza:Korábban kellett volna gondolkodni, és nem mellé építeni, hanem költözni, ráadásul ha jól értelmezem, nem is különálló a részed, hogy magadra csukhasd az ajtót.
Elmész albérletbe, akár a pároddal együtt, és minden gondod megoldódik.
válasza:Nem az a baj, hanem hogy az ő házához epitkeztel.
Ne sirdogalj, hanem kapd össze magad, és ha legközelebb szól,
Legyen hangosabb a hangod.
Miért most mosol?
Mert most akarok....
Majd én főzök magamnak...
Nem lehet velük normálisan leülni beszélni, úgyhogy vágd a képébe nyugodtan, ha mostantol N fejezi be, akkor elkoltozol és az életbe nem nézel rá.
Persze majd elkezd, magyarázkodni, hogy de én csak jót akartam...
Te meg: akkor let's jó ha befogod a szádat és hagysz végre nyugodtan élni.
Ennyi
Férfi vagy nő vagy?
válasza: válasza:Egyrészt az a baj, hogy nem lakást építettél, hanem csak egy szobát. Lakást kellett volna, saját mosógéppel, konyhával.
Azt sem értem, minek maradtál egy ilyen ember közelében, mint az anyád. Ha rettegtél tőle régebben, alig törődött veled, akkor miért laksz még ott? El kellett volna már onnan menned, nem még oda építkezni.
válasza: válasza:A helyzetem egy picit hasonlo a tiedhez, en a baratomhoz koltoztem anno, ki akkor meg otthon lakott. Par honap utan, kezdtem olyan lenni, mint az anyja, ugyanugy szoltam a dolgokert, amik zavartak, atvettem a stilusat, amit nem akartam, es a baratom is szolt erte.
Nem az, hogy gyulolte az anyjat, de nem birta annyira, ez plusz ok volt, ami miatt nem akartam ra hasonlitani, ezert szoltam neki, hogy ha ilyen lennek, vagy amikor olyan vagyok, mint az anyja, szoljon ram.
Ezt azert mondom, mert beszeld meg vele, hogy szoljon, ha az anyukadra hasonlitasz, igy valamennyire elkerulheted, hogy olyan legyel, mint o, illetve hogy ezzel ne kergesd el a parod.
Nem tudom, ez mennyire lehetseges, de koltozz el, ha van lehetoeg ra, add ki azt a hazreszt, ami a tied (ha nem olyan "szorosan" van anyukad hazahoz epitve, tehat nincsen kozos hasznalatu ter,mert abba tuti nem egyezne o bele, es vitazna azon is), lenyeg, hogy kerulj el tole jo messze, ne mergezzen teged.
Lány vagyok,igen.
Sajnos mindig is ilyen volt,de miután meghalt édesapa ,azt gondoltam jobb lesz minden és ott maradtam.
Jobb is volt ,de csak mert hétvégén voltam otthon,vidéken dolgoztam.
De 3 hónapja nincs munkám,így kvázi mindig otthon vagyok.
És így napról napra hétről hétre egyre rosszabb lett,és kezdek olyan lenni,mint ő.
Igazatok van,a legjobb megoldás elköltözni,már ma nekiállok lakást keresni,nem érdekel mennyit fektettem abba a házba.
Nem szobát építettem oda,hanem külön házrész,de nem engedte hogy saját órákat csináltassak,így minden feleződik.
Nem szép dolog amit írok,de tényleg meg kell szabadulnom tőle,tönkre fogja tenni a kapcsolatomat is,nagyon lóg a lába...érzem a páromon,hogy már nagyon nem bírja,és ő is mond már dolgokat anyuval kapcsolatban.
1-es, pszichológusra mindenképp szükség lesz ?
Az elköltözès nem segít valamelyest?
Egyébként köszönöm a válaszokat,nem hittem volna hogy ennyien írni fogtok és semmi negatív
8-as,átèrzem a helyzeted...szörnyű ez így.
Pont hogy én sem akarok ilyen lenni és mégis.
A párom semmit az ég adta világon nem csinál,nem bulizik semmi mert velem akar lenni.
De ha már csak fodrászhoz megy már akkor is elkezdek neki magyarázni ha egy órán belül nem ér haza.
Pont úgy ahogy anyu velem
Volt hogy póthajat csináltattam,6-ra mentem és 10-kor ért haza.
Olyan bűntudatot keltett bennem hogy én ilyen későn értem haza hogy rendesen egy hétig rosszul éreztem magam.
Ezért már inkább soha sehova nem jártam,mert úgyis csak utána a bűntudat jött.
Haragszom magamra is hogy hagytam hogy ezt tegye velem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!