Miért kezd elhalványulni az apa szerepe a gyermeknevelésben?

Nem tudom, miért úgy írod, hogy "kezd" elhalványulni, mindig halvány volt a szerepük.

Pont a minap láttam face-en egy képet, egyik régi osztálytársnőm tette fel a gyerekéről meg a férjéről, alatta a komment: a két gyerek. Hát ezért. Mert nem az van, hogy anya és apa, a felnőttek, vállaltak gyereket, nem. Anya vállalt gyereket apa mellé.

Előre mondom, hogy nem vagyok feminista, nem akartam egyedül intézni a dolgokat, mégis a saját bőrömön tapasztalom, amiről a kérdező ír.

Ha én nem intézkedem, akkor a dolgok nincsenek intézve (csekkek, ebédbefizetés gyereknek, bármi). Ha nem vásárolok be, (vagy nem adok részletes itinert mit kell venni) nincs bevásárolva.

Ha időre kell valahova menni, jobb, ha én intézem és akkor tuti nem késünk.

Persze, mellette ugyanúgy dolgozom, keresek pénzt.

Már sajnos válófélben vagyunk részben ezért is, mert úgy érzem, a férjem a másik gyerekem.

Hogy miért van ez?

Fogalmam sincs. Talán mi nők az elmúlt generációban nem jól neveljük a fiainkat, tisztelet a kivételnek... tényleg nem tudom.

Férfiként írom.

Azért, mert nincs FÉRFI a család életében. Nem is kell a nőknek a FÉRFI.

Olvasd! https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__tarsk..

Manapság már a legtöbb nő nem engedi, hogy férfiként funkcionálj. Nem szólhatsz bele hová megy tanulni, nem viheted el egy lőtérre, nem zavarhatod el az ecsethajú kaniját az anyjába, és pofon helyet "cihológus" kell a kis lelkének, ha drogozni kezd.

Érdekes, mert én éppen az ellenkező folyamatot látom. Mikor én voltam kicsi (90-es évek), apa nem sokat foglalkozott velünk, gyerekekkel. Mindig anya jött az óvodába, anya játszott velünk, anya öltöztetett minket reggel, anya kérdezte meg, hogy mit szeretnénk csinálni. Apa sosem ért rá, és nem is volt ez fontos neki. De a többi családnál is így ment, a többi gyerekért is az anyukája ment (esetleg a nagymamája).

Aztán a 2000-es években - nagy korkülönbséggel - született még egy testvérünk. Na, itt apa egész másképp állt hozzá. Sokkal többet foglalkozott vele, mint velünk. De nem csak ő: ekkoriban - anya elmondása szerint - sok más gyerekért is az apukája ment. Tehát a tendencia általános, nem csak az én apukám változott meg.

Ezért én úgy látom, hogy ma sokkal jobban bevonódnak az apukák a család, a gyerekek életébe. Ami szerintem nagyon is jó dolog.