Miért ilyen anyukám?

Alapjában véve nem rossz a kapcsolatunk de valamit nem egészen értek. Elég gyakran panaszkodik, majdnem minden nap. Igaz, hogy van több problémája is de a kérdés szempontjából nem ez a lényeg. Gyakran mondja, hogy elege van az állandó mosogatásból de mikor meg felajánlom neki, hogy megcsinálom helyette (nincs mosogatógép), akkor nem hagyja. Akkor azt szokta mondani, hogy nem kell. Mikor megkérdezem, hogy miért, akkor mikor mi a válasz. Múltkor azt mondta, hogy azért mert több vizet használok, mint ő. Legutóbb meg azt, hogy fogok még eleget mosogatni életemben. Egy másik alkalommal, kicsit régebben meg azt, hogy nem az én száraz, beteg kezemnek való. (Állandóan ki van száradva a kezem, kihasad, kivérzik de amúgy szoktam kenni krémmel.) Amúgy van egy albérletem ahol egyetem alatt lakok és ott megcsinálom a mosogatást szóval nem vagyok teljesen ügyetlen. A vásárlással hasonló a helyzet. Gyakran mondja, hogy már unja a vásárlást, utálja, mindig csak az élelmiszerboltok... Most annyiban más a helyzet hogy nem segítek neki cipekedni, régen ez megvolt de most már nem, mert vagy beteg voltam heteken át vagy azt mondta hogy a maszk meg vírus meg minden miatt még nagyobb macera ha én is megyek, meg mikor mi. A hétvégén, mivel fáradt volt elmenni, adott egy bevásárlólistát és elmentem megvenni ami kell. Hát nem sikerült mindent meg vettem olyat is ami felesleges volt de ez van. A nagy része sikerült. Persze ha külön lakok egy albérletbe akkor magamnak vásárolok ha kell de az is más mert én máshol szoktam és más dolgokat veszek.

A kérdésem: ha valami idegesíti és belefáradt az állandó munkába, miért nem hagyja, hogy segítsek néha?

Hozzá kell tenni, hogy amúgy ha "titokban" elmosogatok, például míg nincs itthon és látja a tiszta edényeket, akkor megörül neki, hogy milyen jó, hogy kész van és neki nem kell. De ha magamtól mondom, akkor nem nagyon veszi igénybe.

Huszonéves vagyok, ha ez számít bármit is. Szóval nincs férjem, gyerekeim, nem lakok teljesen külön.