Hogyan kommunikáljam le anyámmal, hogy ne vásároljon mindenféle “csudimudifogyi” ostobaságot a húgomnak? (Ami az összetevői alapján nem is az)
Évekig küzdöttem túlsúllyal, mígnem magamtól rájöttem, hogy inzulinrezisztens vagyok. Attól kezdve (16 éves koromtól) magamra főzök, és viszonylag költséghatékonyan megoldom, hiszen tulajdonképpen zöldségeken, cukrozatlan tejtermékeken és magvakon élek, ami mindent egybevetve nem akkora érték hetente. A diéta megtette a hatását, 20 kilót fogytam, a súlyomat azóta is tartom. Valahogy a low carb - ketogén - paleo - South Beach - Montignac ötvözeteként írnám le.
Igenám, - de fél éve kiderült, hogy a húgom is ezzel a betegséggel küzd. Bár ő még csak 15 éves, anyám főz rá... és ez sajnos több sebből is vérzik.
Nem egyszer beszéltem màr velük ezügyben, láthatta az én példámat, pontosan tudja, hogy én miket eszem, és mik azok a dolgok, amik fatális kamuk, tömény haszonszerzés miatt tartják őket a polcon, - nem szénhidrát-intoleráns embereknek gyártják őket.
Hogy mire gondolok?
Cukros müzlikre (szacharózzal édesítve!), olyan “csudimudifogyi” nápolyik, kekszek, liszt keverékek, amik ugyan édesítőszeresek, de ugyanúgy búzalisztből, keményítőkből vagy rizsből készülnek, ugyanúgy 100 grammban 60-70 g CH van, ami idegtépően sok.
Hiába mondom nekik, hogy ezek EGYÁLTALÁN NEM szénhidrátszegény ételek, ugyanolyan hízlalóak, mint az, amire nincs 20 centis betűkkel “Fitt”, “hűűdeegészséges” címke nyomtatva, - nem ártana elolvasni az összetevőlistát. Erre a válasz: “De hát ő ezt szereti, mást meg nem hajlandó megenni”.
Amióta ez a helyzet áll fenn, - 60-70 ezer Ft alatt ki sem lépünk a szupermarketekből CSAK ÉTELEK terén, ami elég aggasztó.
Jómódúak vagyunk, - nem erről van szó, de irreális, fatális pénzkidobásnak tartom ezt, - nem beszélve arról, hogy a húgom egészsége érdekében ez NEM előrelépés, nem fogy tőle semmit, és tényleg aggódom. Pedig ÖTÖDENNYIBŐL lehetne két hétre elegendő menüt főzni, - jóval egészségesebben.
Sajnos a húgom hajthatatlan. Szinte az összes zöldséget utálja, ami elég aggasztó, - pedig mindig adok neki a saját ételeimből is kóstolót, biztos vagyok benne, hogy létezik a földön legalább 10 dolog, ami egészséges számára és ízlik is neki, de hajthatatlan.
A lényeg, hogy aggódom a húgom egészsége miatt, hónapok óta próbálom jobb útra terelni őket, de hajthatatlanok.
Hogyan győzhetném meg őket?
válasza:Biztos vagy benne, hogy a hugodnak is ez a problémája? Mert az ember más miatt is tud hízni. Egy 15 évestől nem kellene drasztikusan megvonni dolgokat akarata ellenére, azt meg pláne nem ráerőltetni, hogy olyan ételeket egyen, amit utál diéta címszó alatt, mert egyből nem csak a diétát és a testét fogja mégjobban utálni, hanem az egész étkezést és mindenkit.
Az sem jó, ha kamu cuccokra költötök, de az sem ha erőltettek neki dolgokat. Leginkább hagyni kéne hogy ő döntsön, hogy mit szeretne. Ha látni fogja hogy nem működik és idősebb lesz őt is zavarni fogja annyira a dolog, hogy még többet tegyen ellene. Értem, hogy felesleges pénz kidobás, de ha már minimálisan egészségesebben étkezik és sok esetben azért ezek a fitt vackok valóban egészségesebbek, mintha cukrozott nápolyit tolna meg pizzát tonna számra, az már egy jó kezdet.
Ez nálunk tapasztalat. Az öcsémet hiába terrorizálta az apja, hogy dagadt meg talált ki mindenfélét mit ne egyen csak lelkileg nyomorította meg majdnem szegény gyereket, míg nem magától döntött úgy, hogy lefogy 16 évesen. Eleinte nem jó módszert választott, nem is nagyon mentek a kilók, de látszott, hogy sokkal jobban érzi magát a bőrében, megerősödött lelkileg is és kb 18-19 évesen arra is rájött, hogyan fogyhat le és most tök jól néz ki.
válasza:Sajnos nagyon semmit, mert amíg a húgod makacskodik, hogy ő bizony nem hajlandó megenni az egészséges kajákat, mert azt ő nem szereti és anyukád meg emiatt megvesz neki minden vackot, addig csinálhatsz te bármit, de nem lesz változás.
Max azzal lehet próbálkozni, hogy adsz neki olyat, amit te is eszel és szerinted ízlene neki és utána hátha legalább ezeket is beilleszti az étrendjébe. Mondanám, hogy beszélj velük, hogy fogják fel a súlyát, de gondolom ez már többször megvolt eredménytelenül.
válasza: válasza:Egyikőtök sem orvos!
Tessék a gyereket anyádnak elvinni kezdetnek egy belgyógyászati szakrendelésre (beutalót a házi gyerekorvos ad, akivel remélhetőleg normális kapcsolatban vagytok és tud a tesód súlyproblémájáról).
Első körben labor, ha igazolódik az IR, akkor diabetológus szakorvos és dietetikussal konzultálni.
Elhisszük, hogy te nagyon otthon vagy a témában, de:
- nem biztos, hogy a tesódnak is pont ez a baja
- ha ez is a baja (esélyes, ez a kórkép sokszor genetikus), akkor sem biztos, hogy ugyanolyan súlyú a problémája
- ha ugyanolyan súlyú is, orvosilag (is) egy fejlődésben lévő szervezetről beszélünk, nagyon más...
Ezt nem családi nyomásra, autodidakta módon kell eldönteni!
Egy életre kiható rossz szokásokat, maradandó problémát okozhattok ezzel!
(Mellesleg: hacsak nem erkölcsi/vallási/etikai megfontolásból hagyod ki -és ez felnőttkènt nyilván OK és szíved joga- a te étrendedből is nagyon hiányzik a hús. Nem kell rögtön pörköltre asszociálni, de a sovány húsok, halak fontos bázisai a táplálkozásnak!)
Elhiszem, hogy jót akarsz, légy is támogató, de attól, hogy te lefogytál, nem ez az egyetlen üdvözítő út és egyszerűen az is hazugság, hogy egy 4 fős családnak a 70 eFt ÖTÖDÉBŐL lehetne IR-es diétát fenntartani.
Ha a tesóddal kapcsolatban is ennyire csúsztatsz, akkor azzal KÁRT IS OKOZHATSZ.
Arra kapacitáld anyádat, hogy SZAKEMBERHEZ juttassa el a testvéredet és az ott kapott tanácsokat (mintaétrend, kerülendő alapanyagok stb.) esetleg (gyógyszeres) terápiát tartsa be a tesód érdekében.
Hidd el, hogy sok embernél működik és talán édesanyád is inkább tudatlan a témában, mint direkt rosszindulatú. Kicsit más optikája lesz a dolognak, ha nem a tudálékos nagyobb lánya világosítja fel/oktatja ki vénségére, hanem egy hozzáértő szakorvos vagy dietetikus.
Nagy lépés, amit megtettél tényleg, de az okoskodással lehet, hogy épp ellenkező hatást érsz el. Sajnos vagy nem, te ebben a szituációban továbbra is gyerekszerepben vagy édesanyád fejében. Az orvos hitelesebb lesz...
Tesódat viszont támogasd, nagyon jól teszed.
Mozgásról sem írsz- bár az IR gondokat nyilván nem oldja meg, tartozzon bele az életmódváltásba és kérlek ENGEDD MEG a lehetőséget, hogy esetleg tesódnak másféle eü gondja van, aminek a tünetei (elhízás pl) hasonlóak a tiédhez.
Jó egészséget nektek!
válasza:Mindketten voltunk terheléses cukorvizsgálaton, tehát ez a téma biztos.
Jelenleg 15 kiló felesleg van rajta.
+
7: Igen, jól látod, hogy hiányzik az étrendemből a hús, - 4 éves korom óta vegetáriánus vagyok, ergo nem a mostani trendhullám mellékterméke ez a téma nálam, - nem is szeretem magamat egy lapon említeni ezekkel a divatmajom, instaliba “pózervegákkal”, akik x év múlva sorban hagynak fel az egésszel, ha más irányból fúj a szél. Születésem óta undorodom a hústól, már a szagától és a látványától is hányingerem lesz. Nem mellesleg a disznó és a marhahúsra is allergiás vagyok, így érthető, miért idegenkedik tőle a szervezetem. Nincs még egy olyan étel, amitől ennyire undorodnék (ugye számos dolog meg azért nem játszik a palettámon, mert nem ehetem).
Ennek ellenére egészségesen összeállított étrendem van (NEM vagyok vegán!), a vérképem is rendben van.
Soha nem kárhoztatnám arra a húgomat, hogy ő is vegetáriánus legyen.
Nálunk ez a betegség genetika, hiszen a nagymamám, mindegyik nagynéném és az unokatestvéreim is ezzel küzdenek, - nálunk ez egy nagyon hosszú lánc, de remek látni, hogy az ember valójában nem testalkatot örököl, hanem anyagcserét, amit szépen lehet orvosolni megfelelő, tartós étrenddel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!