Mit tegyek ha a régi kapcsolatomból származó gyerekem nem tudja elfogadni az új feleségem és a közös gyerekünk?

Kedves 72es. Ha a nagyobbik gyerek hat éves akkor valószínűleg nincsenek túl régóta együtt az új asszonnyal és a kisebbik se lehet túl idős. Látom másba nem sikerült belekötnöd. Vedheted a kérdezőt felőlem, akkor is egy gyenge jellem aki nem megoldja hanem elmenekul a problémák elől.

Kérdező, te meg most rahagyhatod az egészet, tudom hogy neked úgy könnyebb lesz. De a nyakamba a nagybökőt hogy akkor később az a lány az apja gondolatát is gyűlölni fogja és nem fog téged keresni. Maximum azért hogy megkerdezze miért mondtál le róla. De megbocsajtani nem fog az biztos. A te döntésed hogy téged ez érdekel e. Tudjuk hogy nem. De akkor ne martirkodj itt mindenkinek hogy neked milyen rossz hanem vállald a döntésed és annak a következményeit.

A gyerekvédelmis vagyok.

Nem, nem fog a rendőr senkit rángatni. Gyereket se.

Nem azért kell rendőrt hívni, hogy az apa helyett erőszakoskodjon!

Azért kell, hogy független (mindjárt 2) hatósági személy rögzítse a tényállást, hogy az anya nem tett eleget a kötelességének.

Jegyzőkönyvet vesz fel a felek adataival, felszólítja az anyát, hogy adja oda a gyereket, de nem fog ort akkor azonnal semmit csinálni, ha a felek kötik az ebet a karóhoz.

Max ha verekszenek, szétszedi őket, agresszor felnőttet előállítja.

Egyébként meg 24 órád jelzési kötelezettsége van ilyenkor a rendőrnek a gyámhivatal felé, hogy kiskorú veszélyeztetésére okot adó eseményhez vonultak.

De olyat nem tesz, hogy a toporzékoló gyereket önkezével beszíjjazza az apa gyerekülésébe- nem az ő dolga. Ne feltételezzünk már ilyeneket!

A gyakorlatban sok esetben az van, hogy látják a raplizó felnőtteket, adatokat felveszik, elmondják, amit kell, kérik, hogy békésen rendezzék, rögzítik a körülményeket és elmennek.

De nyoma marad!

Az esetek nagy többségében valójában ilyenkor is meghiúsul a láthatás, de van már legalább egy rögzített esemény, hogy az anya nem tett eleget a rá rótt kötelességnek.

Ilyenkor a jóérzésű apa nyilván ugyancsak nem alkalmaz testi kényszert, de felfogja ésszel, hogy van egy darab hatósági, ergo tényszerű bizonyítéka egy hosszadalmas eljárásban.

Igen, ez az idegek játéka is.

De 2-3 ilyen után higgyetek már el, hogy van következmény!

Sőt: hasonló visszafelé is működik. Az anya is élhet ezen jogával, ha az apa rendszeresen nem él a láthatás jogával (ami igen: számára jog és nem kötelesség) az anya ezt gyermekvédelemnél, gyámhatóságnál bejelentheti.

Ugyanígy azt is, ha az apa random időkben jelenik meg vagy épp elmulasztja visszahozni időre a gyereket (nem 5 perc késésről beszélünk) vagy nem adj Isten láthatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg (alkoholosan, mámorosan stb.)

Sőt a gyerek érdekében ez utóbbit (részegség) kutya kötelessége is bejelenteni és ezesetben nyilván nem az anyát marasztalják el, ha nem adja láthatásra a gyereket. De ezt nem önhatalmúlag dönti el egyik fél sem.

A hatóság pedig a tények, bizonyítékok alapján jár el.

Továbbra is azt tanácsolom minden ilyen helyzetbe keveredett felnőttnek: tessék a hatóságot értesíteni, ha nem megy a felek között a normális kommunikáció.

...egy megjegyzés még: azért cselekvőképes felnőtt emberek ne várják már se a rendőrségtől, se a gyámügyi vagy gyerekvédelmi igazgatástól/rendszertől, hogy ők max cirkuszolnak meg rapliznak, a hatóságoknak meg kutya kötelessége éjjel/nappal rendelkezésre állni és a konfliktusaikat úgy megoldani, agy nekik jó, csak tenni ne kelljen semmit.

Ez nem fog menni. A gyerek érdekeit vesszük előre, mert érte nem mindig állnak ki a saját szülei sem, annyira el vannak foglalva a saját sérelmeikkel!

Na, hát pont ezt akartam írni, hogy valószínűleg otthon is kapnád az ívet a mostani párodtól, ha már azért féltékeny, ha elmész láthatásra.

Gondolom nem akarsz párhuzamosan két harcot levívni. Valahol érthető is. Csak ne takarózzunk azzal, hogy nincsenek lehetőségeid. Inkább támogató környezeted nincs hozzá.

#84-es Még mindig nem érted a lényeget, amiért szidnak sokan. A 6 éves is a tiéd, ha 4 évvel ezelőtt kezdtél volna jogi lépéseket tenni, már rendeződött volna a helyzet. Az új kapcsolatod meg tudta, hogy kivel vállal gyereket..

Megteheted, hagyj hátra mindent a nyugalom érdekében, de ettől még gerinctelen vagy.

Sose fogom megérteni hogy azok a nők akik osszejonnek egy gyerekes férfival és látják hogy a pasinak mindenki fontosabb a gyereknél hogy mernek szülni neki még egyet? Nem gondolnak bele abba hogy ha lesz még egy új nő, még egy új gyerek akkor az övék ugyanúgy háttérbe fog szorulni? Mert így lesz.

Az a vicc kérdező hogy te azzal takarozol hogy nem akarsz az exxel foglalkozni. Mert hogy ebből elege van a párodnak. Ez még érthető is lenne ha erről szólna a dolog. De itt nem az ex a lényeg hanem a gyereked. Nem azért kellene harcolnod az exel hogy őt lenyomd és elmondhasd hogy nyertél hanem hogy normális kapcsolatod legyen a lanyoddal. Most nem azért de ha ezt a mostani párod nem képes megérteni akkor megint rossz emberrel jöttél össze. A gyermekvedelmis tökéletesen leirt mindent. Megkaptad a tanácsokat amiket szerettél volna. Ennek ellenére te továbbra is csak a kifogásokat gyartod. Őszintén, mit szeretnél?

Gyerekvédelmis vagyok.

Még egyszer, utoljára.

Kérdező: döntsd el mit akarsz.

Az, hogy a jelenlegi feleségednek milyen gondolatai vannak az eljárásokról, meg ő mit nem akar, neki mi a véleménye- most senkit nem érdekel. Nekem is van véleményem, de ugyanúgy nem vagyok érintett. Ezt tudomásul kellene venni.

Ő ne “segítsen felvenni a harcot” - jelentsen is ez akármit- semmi szükség erre, tessék ebből egyelőre kimaradni neki.

Te ne legyél hozzáragadva, ha mész a volt feleségedhez, kislányodhoz, nem kell cipelni demonstratíve az új feleséget.

Felnőtt embernek ugye nem kell elmondani, hogy attól, mert valamihez jogod van meg a törvény nem tiltja direkt, nem kell a másik arcába nyomni!

A feleségednek most ebben nem osztott senki lapot, ne avatkozzon be, véleménye természetesen lehet, de azt otthon, egymás között vitassátok meg.

A hatósági eljárásoknak -sajnos vagy nem- van időigénye, bizonyítási, adatgyűjtési szakasza. Pont ez garantálja a pártatlanságot.

Tessék csinálni, az egyetlen jàrható út neked, ha akarsz a tulajdon gyermekeddel kapcsolatot tartani (kellene).

Nem HARCOLNI kell, hanem megfontoltan, nyugodtan felemelni a telefont meg írni pár emailt meg elmenni a hivatalba, ha idézést kapsz. Mi ezen a bonyolult?

Ez nem felesleges eljárás és már rég túllennétek rajta, ha évek óta nem teszetoszáskodsz meg elhiszel minden fórumon meg otthon minden blődséget.

(Azt màr csak félve említem, hogy a jog nem tudása nem mentesít, felnőtt, cselekvőképes, jogképes ember vagy- annyi ugyan már legyen benned, hogy nem érzelemvezérelten, random cselekszel, hanem a jogszabályokat betartva!)

4 (!!!) éve nem voltál képes egy rendőrt kihívni? Már azóta legalább 50 alkalommal elkövetett vétségről szóló jegyzőkönyv lenne a tarsolyodban! Ez iszonyú sok idő!

Vagy a sarkadra állsz (ez nem hőbörgés, fenyegetőzés meg cirkusz!) és legközelebb hívod a 112 vagy csinálj, amit akarsz, de csodát ne várj, ha még erre sem vagy képes.

Ha nekem nem hiszel: a településeden is alapszolgáltatás a gyermekjóléti ellátás- ingyenes és van jogi tanácsadás is. Ugyanezt elmondják face to face is.

Hogy most vírushelyzetben hogy van kliensfogadás, nyilván nem tudom, de ez ne tartson vissza- emailt is fogadnak, telefonon is lehet időpontot kérni.

Minden jót.

Ne haragudjatok már, de tényleg nem értek valamit. Illetve két valamit. Ha apuka fel is veszi a kesztyűt, és jelentget meg perel, amit amúgy igazából kellene is, akkor anyuka nem lesz vajon sokkal aljasabb? Nem fogja mélyebben kínozni a kislányt még ezekért a sérelmekért is? Nem azt mondom, hogy ne tegyen hivatalos lépéseket, de ez nagyonis kétéltű fegyver. És mindenhogy a gyerek szív. Mégis, arról papoltok, hogy az apa dobja el a gyereket, de milyen nő ennek a szegény gyereknek az anyja is? Mi az, hogy majd a kislány nem fogja ezt megbocsátani az apjának? Nem az apa gci ebben a sztoriban a leginkább. Ő csak balhé nélkül akarja a lányát. Az új feleségnek is lett tőle gyereke, az új gyereknek meg legalább ugyanolyan joga van az apjához, a nyugalomhoz és a biztonsághoz is. Ha anyu így átmossa szegény nagylány agyát, én se engedném a gyerekem közelébe. És ez se az apa, se az új nő hibája, csakis is exé. Szóval akkor. Mi is a jó megoldás? Mert nem az, hogy a pasit tapossuk, aki amúgy nagyjából eszköztelen, és nem is az, hogy az új nőt szidjuk, aki a családját védi. Hanem a lány anyját kellene jól irányba állítani, hogy a kölyke nem egy telibevert eszköz. És viselje emberhez méltóan a tettei következményeit.

Anya vagyok én is, hát a belem kifordul az ilyen nőktől, mint szerencsétlen gyerek anyja. Az apa meg nagyon nem anya, képmutató dolog azt elvárni, hogy mindent, de a teljes életét áldozza be. Sok nő sem teszi. A nyakamat rá, hogy azok is, akik itt pattognak, a nagyrésze vagy elvált, vagy az emberének napi fél óra a gyerek, aztán a frusztráció meg itt talál utat. Az ilyen nő meg otthon nyissa ki a száját.

Sok olyan nő van, mint a kislány anyja. Buta, önző, gonosz nők, akik nem látják, hogy micsoda károkat okoznak a gyerekükben, mert vélt vagy valós sérelmeikért csak egy eszközként használják. És apa a szar... Ha meg elengedné szerencsétlen gyereket, hogy ne tördelje tovább az a bestia a lelkét, akkor meg újra belelöki a kétségbeesésbe, és tépkedi a sebeit. De az rendben van. 🙄🤮