Hogy mondjam meg anyukámnak, hogy ne ossza már meg a nagynénémmel az én jövőbeli terveimet hajszál pontosan?17l

Igazából csak akkor beszélgetnek, ha anyu valamihez nem ért, tőlem nem akarja megkérdezni és ilyenkor inkább hozzá fordul. Szóval igazából annak ellenére, hogy gyalog 15 perc séta az út hozzájuk nem találkozunk túl sűrűn, max kéthavonta és az ünnepekkor. Plusz ha pont olyankor vagyok a nagymamámnál, amikor a nagynéném. Igazából nem vagyok rosszba anyu testvérével, csak amikor kicsi voltam nem sokat találkoztunk, aztán általános iskola felsőben a tanárom lett (és minden jegyemet hamarabb elmondta anyámnak, mint én), valahogy nem lett olyan hű de bizalmas kapcsolatunk.

És anyu szerint semmi beszéd témájuk nincs, csak a gyerekek. És ennek az a következménye, hogy anyám engem összehasonlítgat az unokatesóimmal, akik egyébként huszonévesek és különélnek már, ha pedig nagynénémmel találkozok bárhogyan, folyton azok vannak, hogy "nahát, nem gondoltam volna, hogy gondolkodsz azon, hogy a törit vedd fel faktnak", "de jó, hogy ilyen hamar akarsz előrehozottan érettségizni infóból" vagy a "biztos, hogy tanár akarsz lenni te is? Általánosban még nem úgy tűnt, hogy alkalmas lennél rá.." és egyéb hasonló kínos mondatok.

Én már megkértem anyut, hogy ne mondja már el a terveimet, meg a sulis dolgaimat, de nem használ. Állítólag nincs más téma. Úgyis meg lenne kérdezve tőlem, ha velem is találkozik az a rokon, én meg nem szeretem úgy nyitni a beszélgetést, hogy már tudja és nem én döntöttem el, hogy meg szeretném vele osztani. Ráadásul, ha anyám is ott van egy ilyen beszélgetéskor, akkor mindig közbeszól, hogy dehát mért nem megyek bele valamelyik részletbe jobban...

Mit kezdjek vele, hogy ne csinálja ezeket?