Hogyan neveljem ki magamból azt a családi hagyományt, hogy onnantól kezdve, ha egy lánynak pasija lesz, megszűnik az élete?

Ha együtt élsz a pároddal, akkor másnak még csak tudnia sem kell, mennyire tartod a kapcsolatot a barátnőiddel.

A ki költözik kihez kérdésről meg annyit, hogy kinek van lakása? Ha egyiknek van, akkor értelemszerűen ahhoz költözik a másik. Ha egyiknek sincs, akkor közösen béreljenek (ill. ha tudnak vegyenek), de nagyon rossz ötlet bármelyikőtök szüleihez odaköltözni.

"A családomban az volt a nézet, hogy ha egy nő "férjhez megy", akkor szó szerint megy. Felveszi a nevét, a férje családjához költözik vagy a férjéhez és beleolvad az életébe. "

az ókori Rómában élnek? vagy mi?

ott volt ez nagyon erősen tartva...

Én nem is tudnék úgy élni hogy ha már barátom van akkor már azonnal menjek férjhez és ugráljak a férjem kedve szerint stb... Ez eléggé hülye egy hagyomány számomra,már nem abban az időben élünk hogy a férfi a nagy úr és azt kell tenni amit ő mond. Nem kell ennyire fiatalon gyereket vállalni pláne iskola és munkahely nélkül,később meg a férj tart el és ha úgy alakul a helyzet és váltok akkor se munkahely se lakhely semmi nem lesz.

Egy nőnek be kell biztosítania magát,legalábbis én is ezt teszem.

Bár nekem van férjem és egy fiam,szeretjük egymást de nem lehet tudni mit hoz a holnap,van munkahelyem és spórolt pénzem hogy ha kell a gyermeket egyedül is fel tudjam nevelni (nem csak válásra gondolok). Ha egy férfire hagyatkozol az butaság,a családod is ha átgondolja logikusan akkor talán rájönnek,de lehet hogy nem. Ez csak az én véleményem.

Illetve én alapból leraktam a sulit,szereztem munkahelyet, házat vettünk és aztán esküvő majd a gyerek. Én arra hogy anyósoméknál éljek jövedelem nélkül egy gyerekkel a nyakamon nem lennék vevő az tuti.

"Felveszi a nevét, a férje családjához költözik vagy a férjéhez és beleolvad az életébe. "

Miért? Maradhat a saját nevén. Nem kötelező a pasi családjáhopz költözni, és nem kell beleolvadni senki életébe. Milyen korban élsz te? Nem ugyanazon a bolygón és korban élünk?

"Barátnőzni, tanulni, rugalmatlan munkaidőben dolgozni nem lehet, minden a férj és annak a szülei szórakoztatásáról szól."

Hol? iInél? MIlyen morál szerint? Miért nem lázadsz ellene, már kisgyerek korodtól fogva?

"Amikor 18 évesen barátom lett, a saját szüleim is megszóltak ha bulizni akartam menni vagy barátnőzni, vagy velük lógni, mert már van barátom, foglalkozzam vele."

Miért hagytad, hogy egy felnőtt életébe bárki is kéretlenül belepoXázzon?

"Egyetemet is a barátom munkahelyéhez illett volna választanom."

Miért illett? Miért nem azt választod, amit te akarsz?

"Amikor szakítottam a barátommal, megszóltak, hogy az a nyamvadt egyetem, ha nem járnék egyetemre, akár gyereket is szülhettem már volna."

Kik? Kik turkálnak a te méhedben? Kik kényszerítenek arra, hogy más legyél, mint aki vagy és aki akarsz lenni?

Nos, kedves: neked nem kell pszichológus. Minek? Ha erőd lett volna, akkor lázadsz ezerrel ilyen hülye szülők ellen, és már régen magadtól is eljutottál volna egy jó szakihoz. Ehhez valódi belső erő kell és akarat, ész.

"Mert mindig ilyen pasikat fogtam ki, vagy ha nem is ilyeneket, de előbb-utóbb becsicskultam, mert a családom megszólt vagy nem engedett. Mivel a párjaim megszokták, hogy körülöttük forog az életem, egy idő után elvárták, hogy ne legyen senkim rajtuk kivül és nemhogy buli miatt, de egy kétórás csevegésre is engedélyt kellett kérnem."

Akkor rossz pasikat fogtál ki, normális nem használja ki hogy szereted. De a többi része a te hibád. Mi az hogy becsicskultál a családod akaratának? És egyáltalán miért hagytad magad? Ez csakis rajtad állt, te cseszted el, teesék szépen felnőni. A családot meg lexarni. Ha nem tudod megtenni, te vagy az életképtelen, ehhez a családodnak nincs köze.