Ilyen helyzetben (koronavirus-kijarasi korlatozas-veszélyeztetett rokon) te megértő lennél vagy nem?
Édesapám idős és többszörösen veszélyeztetett a koronavírus fertőzés szempontjából. A járvány kezdetén megijedt, és természetesen mi is aggódtunk, ezért "bezárkózott" a házába. Utána jött is a kijárási korlátozás etc. Mi vittünk neki ételmszert, bevásároltunk neki, úgy másfél hetente. Igyekeztünk egyéb meglepetést is vásárolni neki, hogy ne unatkozzon. Számítógépen, telefonon sok emberrel tartotta, velünk is minden nap a kapcsolatot. Az udvarra kiment minden nap, sőt egy idő után (amikor jött ez az idősek 9-12 sáv a boltokbn) elindult magányos utcai sétákra is maszkban.
Erre az unokaöccse, aki fiatalabb és semmilyen alapbetegsége nincs, a felesége aktív dolgozó elkezdte fűzni menjen velük kirándulni, látogassanak meg más idős rokonokat, sétálgassanak együtt. Már nekem ez se tetszett. Bevallom én aggódtam. Latom itt nálunk is sok ember csapatostul mászkal egymástól alig fél méterre beszélgetnek, sokszor maszk nélkül. Rokonok még könnyelműbbek tudnak lenni szerintem.
Erre tegnap rábeszélték menjen át ő az unokaöccséhez és helyette vegyen át egy levelet, amíg ő masszőrnél van. Aztán még ott egy légtérben elebédelgettek.
Én nem értem. Nem értem apámat, ha eddig kibírta, akkor miért pont a "tetőzéskor" indul neki és utazik, találkozik idegenekkel, meg megy át rokonhoz, aki eddig se tartotta be a kijárási korlátozast. De azt se értem, hogy az unokaöccse miért kezdte el elhívogatni és győzködni ez nem veszélyes?
Ha valóban lesz enyhítés és kijárási korlátozást fokozatosan feloldják, akkor miért nem lehet addig kibírni?
Vagy én gondolom rosszul? Nekem igenis rosszul esett ez az egész.
szerintem jogosan esett rosszul
viszont lehet, hogy apukádnak már nagyon elege lett ebből az egész bezártságból, még úgy is, hogy tudja, hogy veszélyeztetett
őszinte leszek -jöhetnek a beszólások, lepontozás, nem érdekel- az elején én is egész jól tartottam, nem találkoztam barátnőmmel, barátommal, kb hetente jártunk csak boltba (járvány előtt kb naponta-2 naponta a pékáru miatt), de most már egyre kevésbé bírom és igenis találkozom barátnőmmel és barátommal is, utóbbit ugyanúgy megölelem, megpuszilom
oké, én mondjuk nem vagyok veszélyeztetett se a korom, se betegség miatt, de a nagyim igen, akivel napi szinten találkozom (nem merjük már 0-24-ben egyedül hagyni, ezért de-du velünk van)
1-es mi videohivassal beszéltünk. Én is miután szétkapcsolódtunk hasonlóan tajtékoztam...
2-es én lepontozni biztos nem foglak. Persze megdicserni se. Én is nehezen bírom ezt az egészet.
Apukám 67 éves szívbeteg,nagymamámmal él.Nagymamám hétfőn volt 88 éves.
És a család másik felének pont most jutott eszébe hogy halaszthatatlanul szülinapi bulit kell tartani.És felnőtt emberek ennyire felelőtlenek.
Én is eleinte, azaz az első kb. 3 hétben a sparban voltam csak szinte illetve anyukám helyett intéztem amit kellett. A gyerekekkel se mentem sehova. De már nem tartom semennyire, csak amit muszáj pl bolti időszak. Barátnők, közös grillezés, bogracsolas más családi barátokkal, már izgatottan várom, hogy újra nyissanak a kávézók, boltok, és a kedvenc éttermem....
És teljesen hidegen hagy már ez az egész.
Értelek, hogy aggódsz, de igenis az idősebbek is unják magukat sőt, sokan úgy lehetnek ezzel, hogy nekik már amúgy sincs sok hátra, nem fogják a 4 fal közt tölteni az utolsó kis idejüket.
"Minket teszteltek is. Es negativ!"
Volt akkor, amikor teszteltek... De remélem, nem is lesz semmi baj később se, tényleg. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!