Hogy mondjam meg anyámnak hogy a párja nem igazán úgy néz rám mint egy 16 éves lányra kéne?

Én is azt mondom, az ilyet mindig helyesen érzi az ember. Lehet, hogy tettekben sosem merészkedne büntetőjogi messzeségbe, csak csorgatja a nyálát és fantáziál, de egyrészt ótvar, undorító dolog a saját élettársa lányára gerjedő ember, másrészt kultúrlény nyálcsorgatni is tud észrevétlenül, tapizás és célozgatás nélkül. Neked nem kell ezt elviselned, sőt ki kell állnod magadért.

Beszélj anyáddal, ha nem hisz neked, vagy a szemének sem, nem te vagy a hibás. De elhallgatni sokkal értelmetlenebb és károsabb, mint hiábavalóan mondani. Ha később elfajulna a helyzet, akkor meg megkapnád, hogy hát de miért nem szóltál. Legyél tisztában vele, hogy ezen a helyzeten nem neked van szégyellnivalód, neked nincs miért titkolóznod.

A pasinak pedig határozottan fejezd ki, hogy tudod mit csinál, és nagyon nem tetszik. Minden. Egyes. Alkalommal. "Ne bámulj!" Menj arréb!" "Ne nyúlj hozzám!" "Te nem jössz velem sehová." Nehogy elfelejtse, és úgy érezze, hogy tovább tolhatja a határokat, mert meglapulsz, "úgysem szólsz semmit", vagy neadj'isten cinkosnak néz. Ha pedig védekezik, tagad, ne te kezdj magyarázkodni, neked nem kell. Helyette mondjuk ismételd meg, amit előtte mondtál, aztán menj.

"Ne bámulj! - "De én nem is néztem oda." - Ne bámulj!"

"Ne nyúlj hozzám! - "Csak kicsit arrébbtoltalak, hogy elférjek, mi van abban szerinted?" - Ne nyúlj hozzám!"

Ha vicceskedik, poénnak állítja be, ne mosolyogj zavartan és illedelmesen, ne értsd a poént, nem vicces.

Tartsd a jóleső távolságot fizikailag és szociálisan is, nem kell haverkodni, sem mostohaapusat játszani. Érezze, hogyan viszonyulsz hozzá valójában, ha harag van benned, undor vagy megvetés, az nem baj, ha kivillan. Ezt váltja ki a viselkedése, szembesüljön vele, hogy nem marad következmény nélkül. Ő sem zavartatja magát, neked sem kell egy fokkal sem jobban megkímélned őt.

Az anyád dönti el, hogy kidobja-e ezt az alakot az életéből, de amikor téged néz, érint meg, neked tesz megjegyzést, abban a pillanatban az egyedül a te dolgod, úgy kezeled, ahogy akarod, és neked saját magadnak kell lenni a legfontosabbnak. A pasitól ezt sem az anyád, sem senki más kedvéért ne tűrd el.

Felnőtt nőként írom, mindenképpen jelezd a férfi felé, ha olyan mozdulatot tesz, ami neked kellemetlen. Ne engedd, hogy elviccelje az "olyan" megjegyzéseket. Anyukádnak is jelezd, hogy sokszor azon kapod, hogy a fickó a tested nézi, ami számodra kellemetlen.

Nem biztos, hogy a férfi túllépne ezen a szinten, de határozottan ki kell nyilvánítanod, hogy nem is szeretnéd, sőt, ami most van, azt sem szereted. Valószínűleg unja már anyukádat, és valószínűleg más nők felé is kikacsingat, legalább olyan szinten, mint feléd.

Szerintem valamit már anyukád is észrevett (lehet, hogy nem mindent), számomra erre utal a ruhás megjegyzése.

Ha nagyon szerény, visszahúzódó típus vagy, és nem nagyon mersz határozottan kiállni magadért, akkor is erőt kell venned magadon, és legalább szelíden jelezni neki, hogy eddig és ne tovább. Pl. ha a derekad fogdossa megint, nyugodtan mondd neki, hogy "ezt anyunak csináld, én jobb szeretem, ha szólsz, hogy ide szeretnél jönni, akkor arrébb megyek."

Pont a napokban olvastam instán egy (amerikai) posztot, hogy ha azt mondod a lányodnak, hogy ne vegyen fel rövidnadrágot, mert felizgatja a rokonokat, inkább a rokonokat bszd ki a francba, akik a gyerekre izgulnak.

Ne hagyd, hogy hozzád érjen. Elképzelni nem tudom, hogy a páromon kívül férfi megfogja a derekamat. Vagy hogy ezt szó nélkül tűrjem. Ha a fiúbarátod is észrevette, akkor ez tiszta sor. Csak azért mondom, mert a fiúk, férfiak sokszor nem fogják az ilyen jeleket.

Nem azert irtam, hogy írjon privit mert futattni akarom Jézus isten :D

Lány vagyok en is, es kísértetiesen hasonlo dolgok történtek velem mint a kerdezovel ezert írtam, hogyha esetleg ugy gondolja irjon nyugodtan es megpróbálok neki segíteni.