Miután elköltöztetek a családi házból a ti életetek milyen irányba változott?

Tavaly nyáron végeztem az egyetemmel, sikerült elhelyezkednem és el is költöztem. Tetszett, hogy végre önálló vagyok és, hogy több felelősségem is van, ami elsőre ijesztő volt, de hamar belerázódtam. A régi barátaim mellé találtam új barátokat is, de a régiekkel is ugyanúgy összejárok. Tetszik, hogy azt hozhatok fel magamhoz, akit szeretnék (persze nem vadidegenre gondolok), vagy odamegyek ahova szeretnék, addig maradok fenn (főleg most) ameddig szeretnék, nem kell engedélyt kérni. Nem szól be senki, hogy ha munka után nem dolgozok még itthon, vagy egész nap pizsomában flangálok,vagy azt a filmet nézem meg, amelyiket akarok, és senki sem szól bele.

Míg otthon laktam addig szinte mindenért megszóltak, edzeni nem mertem előttük, mert csak kinevettek volna, a barátomat nem akartam magunkhoz vinni, mert akkor is csak nevettek volna rajtam és mindig valami szexes poént sütött el apám. Hiába próbáltam nem rá figyelni, nem mindig sikerült. Most hogy egyedül lakom, és eljön hozzám a barátom, akkor végre nyugiban lehetünk, nem pofázik senki.

Nem mondom,hogy "börtönben" éltem, de szüleim régimódi gondolkodása és viselkedése kicsikét leszűkítette a lehetőségeimet. Örülök, hogy hamar, 23 évesen külön tudtam költözni és önállósodtam, talán még a viszonyunk is jobb lett (talán)...

Nektek mikor sikerült elköltöznötök? Milyen volt előtte és utána az életetek?