Hogyan lehet ezt kezelni? Ki lehet egyáltalán zárni a szülőket vêgleg az életedből?
Sajnos nagyon úgy tűnik,hogy a kapcsolatom (és ezáltal az egész kis családom) a szüleimmel a végét járja.
Másfél hónappal ezelőtt azt mondtam,hogy végeztem velük és nem kérek a további zaklatásaikból.
Azóta nem kerestük egymást.
Én 26 vagyok,párom 30 és van egy 3 hós kisfiúnk,aki ráadásul az egyetlen unokájuk.
Nem tudom hogy lesz,főleg a nagy családi összejövetelek,ahova régen mindannyian együtt mentünk.
Mi a véleményetek arról,amikor egy gyerek a szülőtől kerül ennyire messzire érzelmileg?
Hogyan lehet azzal megbirkózni,hogy a gyereketek elveszíti az egyik ágról a nagyszüleit (ami persze a gyermeknek a legrosszabb,de sajnos az Ő érdekében történik a kapcsolat megszakítása is)?
válasza: válasza:Ha most 3 hónapos a kicsi, akkor ebből nem fog sokat érzékelni, nem fognak neki hiányozni, és ha úgy nől fel, hogy nem találkozik velük, akkor ő nem is úgy fogja megélni, hogy "elvesztette" a nagyszüleit, hanem neki az lesz a normális, hogy neki csak egyik oldalról vannak nagyszülei. Persze aztán előbb utóbb érdekelni fogja, hogy kik a te szüleid, hol laknak, miért nem találkoztok velük, de meg lehet ezt magyarázni az ő kis nyelvén szerintem.
Én se ismertem az apai nagyapámat, de nem éreztem ez miatt semmiféle hiányt vagy bármit, sőt lehet jobb lett volna ha azt az oldali nagyanyámat se ismerem.
válasza:Hasonlo helyzetben vagyok. 26 eves vagyok, ferjemmel elso babankat varjuk, most lepek a 3. trimeszterbe. Szuleimrol roviden: ha rakeres az ember a mergezo szulo cimszora googleban, teljesen leirja oket.
En egyelore nyelek. Ennek eredmenye hogy ket hetente meglatogatom oket, de minden latogatas utan egy hetig kaparom ossze magam lelkileg annyira depresszioba esek toluk.
Nem tudom meddig birom. Attol en nem tartok hogy a gyerek kevesebb lesz attol, ha esetleg megszakad a kapcsolat a nagyszulokkel. De az viszont art neki, ha latja rajtam a szenvedest es idovel rajon, hogy a papa es mama miatt szomoru anyu, es ez mar torzithatja a lelki fejlodeset hisz egy hazug vilagban elt eddig ahol anyu szereti papaekat...es megsem.
Ami miatt en meg kitartok a szuleim mellett az csak sajat magam. Tudom hogy idovel emesztene hogy nem tudom hogy vannak. En meg nem tudtam eldonteni mit tegyek.
De ha te mar dontottel, es csak a gyerek miatt aggodsz, akkor szerintem megnyugodhatsz, teljes erteku eletet lehet elni nagyszulok nelkul.
Egy gyerek eleteben a szulok es testverek a mervadok, nem a nagyszulok.
Ez a velemenyem.
Sajnos húsz évig néztem/hallgattam/átéltem a verbális,fizikai bántalmazás megannyi formáját,az alkoholizmus káros hatásait a családi békére és a szexuális visszaélést.
Nem akartam nagyon a kérdésben részletezni,mert csak felidegelem magam,meg nem is segít nektek...
Most mióta elköltöztem otthonról (vagy inkább mondhatni menekültem) ,így már nem élem át testközelből ezt minden nap,csak mondjuk kéthavonta,de ilyenkor hetekig kifordulok magamból...remegek,előjön minden emlék,a fiamat féltem tőlük (feleslegesen,mert nem hagyom egy percre se velük)...jelenleg készülök felkeresni egy szakembert,mert ez a legutóbbi veszekedés ismét feltépett mindent.
Amit a kérdésből kihagytam (nem is tudom hogy) ,az az,hogy van egy 11 éves húgom...aki természetesen velük él még.
Igazából csak miatta nehéz ez az egész kapcsolat megszakítás dolog.Nem nagyon érzékeli még azt,amit én átéltem ott gyerekként,vele nem is bánnak annyira rosszul,mint anno velem mondjuk.De félek,hogy ez csak idő kérdése.
Cserben hagyom őt úgy érzem,egyben tudom,hogy én mindig itt leszek neki,ha "menekülnie" kell.
De ha a teljes kapcsolatmegszakítás mellett döntök,őt végleg eltiltják tőlem..
Nem tudom mi a jó döntés.A szívem megszakad,hogy miért pont a gyerekek szívják meg mindig.
válasza: válasza:Igen, de az nagyon kemény dolog. Ha iszonyúan okos és erős ember vagy is, 26 éven át dresszíroztak agresszor szülők, azt nem lehet csak úgy letenni. Azok a meadzagok ott vannak belül. Áírtni rohadt nehéz, de segítséget kérni a további élethez lehet.
A fiad pedig jobban jár, ha olyan nagyszülőkkel nem tart kapcsolatot, akik bántalmaztak téged. Ha felnőtt lesz és maga keresi őket - ha még élnek - az az ő dolga. De 18 éves koráig az van, amit te mondasz, mert te vagy érte a felelős.
válasza:Látom az utolsó hosszabb válaszodat. Ha ez valóban igaz, akkor már régen pszichiáternél volna a helyed - főleg a szexuális és egyéb bántalmazások után -, és a rendőrségnél fel kellett volna jelenteni azt, aki ezt elkövette.
Vagy megvárod, amíg a húgod lesz a következő áldozat?
válasza: válasza:Nem kellene a kapcsolatot tartanod. A húgodat meg készítsd fel valahogy, hogy mit tegyen, ha nála is próbálkozna majd, akinek nem kéne. Ha kell, magadhoz tudod majd venni?
Az nem lehet, hogy csak a húgoddal találkozol valahol máshol, nem otthon?
Az a "baj",hogy nem történt velünk,a gyerekekkel semmi fizikai.Gyámügyes szerint ezért nem sok mindent lehet tenni.
A szexuális visszaélést úgy kell elképzelni,hogy tőlem pl akár 2 lépésre is képesek voltak csinálni...Ezt körülbelül 5 éves koromtól.Hallgatnom mindig hallgatnom kellett,jópárszor pedig néznem.Ez a szexuális része.
Anyámat többször bántalmazta fizikailag,engem folyamatos lelki terrorban tartott a hétköznapokban.
Természetesen a végsőkig elmennék a húgomért,de egyszerűen nincs bizonyíték.
Anyám apám oldalán áll,minden szörnyű éjszaka után úgy kel fel,mintha semmi nem történt volna.A mai napig,ha megpróbáltam felhozni a sérelmeimet,letudta annyival,hogy: én tiszteletlen vagyok,vigyázzak mit mondok stb. Magyarán ha nem beszélünk róla,nem történt meg.
Rólam teljesen lemondtak,már kiskoromban,ez egyértelmű.Senki nem védett meg,a nagyanyám is csak annyit mondott,hogy mivel az apám,szeretnem KELL,anyámnak meg segítsek mindenben mert ez a dolgom.
És hangsúlyozom mindez ez külső szemlélőnek elképzelhetetlen lenne.Ezért is olyan nehéz bárkibez fordulnom,hiszen senki nem hinne nekem...
A testvéremért a végsőkig elmennék.
Az a baj,hogy nem mond semmit..elég visszahúzódó,nem nyílik meg könnyen,velem ellentétben eléggé elkényeztetett is.Csak reménykedes,hogy őt jobban szeretik és tényleg nem mernek vele semmi hasonlót csinálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!