Több örökség jár annak aki gondozza a szülőket, mert közel lakik? Utálja az a családját aki messze elköltözik?

Sziasztok!

Félre vezető a kérdésem, mert még nem aktuális,fiatal vagyok még, egy 21 éves lány.

A szüleimmel elköltöztünk egy éve, azonban a barátom, akivel már 3 éve együtt vagyunk ott lakik szüleivel az előző lakhelyünkön.

450km-re lakunk egymástól.

Két hetente találkozunk, szeretjük nagyon egymást és a távolság nem változtatott az érzéseinken, a barátomon érzem, hogy szerintem az idén szeretné megkérni a kezemet, úgyhogy tudom, hogy komolyan gondolja.

Egy évig szeretnék még itt lakni, mert itt tanulok és még egy évig tanul a barátom is és megbeszéltük, hogy visszamegyek hozzájuk, mert ő nem szeretne messze elköltözni a szüleitől, mert amikor összejöttünk erről nem volt szó és nem akarom őket elválasztani egymástól. Én ezt úgy érzem elfogadtam már, bár tudom, hogy kezdetben még nehéz lesz és fura.

A lakásunkat anyáék meghagyták az előző lakhelyünkön, így ott lakhatunk majd.

Aztán fogalmamsincs, hogy de feljött az örökség téma... és mondtam, hogy a ház amit most vettek az új helyen az igazából fele tesómé lesz fele enyém szerintem. Tesóm pedig erre azt mondta, hogy ez nem jogos mert, hogy ő adott bele pénzt, meg hogy ők itt laknak a barátjával. Mert a barátja is ott hagyta a családját és ideköltözött nővéremhez.

És ezért én nem kapom meg a felét mondom rendben nyilván azt ki lehet vonni belőle. Aztán azt mondta anya, hogy mivel ők többet segítenek otthon, mert a pasija tud festeni és ő festette újra az egész házat, ők még többet fognak érdemelni és azért is, mert én nem fogok itt lakni és ök fogják majf idős korukra gondozni őket és hát ez nekem nagyon rosszul esett.

Én egyrészt azt gondoltam, hogy fele-fele, másrészt pedig, hogy tudhatná, hogy én lennék a legboldogabb, ha nem lenne ez a rossz helyzet és ha a barátom és az én szüleim közelébe lehetnék és én mindennap meglátogatnám őket, ha lehetőségem lenne.

Aztán veszekedtünk tovább, anya olyanokat mondott, hogy aki utálja a családját az elhúzza a belét. Tehát hogy én utálom őket, mert elhúzom a belemet és nagyon fájt, mert én nagyon szeretem anyát és apát is és nem értenek meg.

Nem tudom, hogy egyszerűen mit tehetnék és csak sírok és nagyon fáj ez a tehetetlenség.

Anya nagyon csúnya dolgokat mondott nekem és fájt, mint ha azt hinné nem szeretném.

A régi házunkban nem szeretnénk sokáig lakni a barátommal, de azt úgy nézzétek, hogy az 13 milliót ér kb. Amit most vettek az meg 50 milliót. De sok hitelük van és apukám külföldön dolgozik.

Ebből tesóm 5 milliót adott én semmit, mert nekem semennyi forintom sincsen, tesóm pedig már több éve dolgozott, így tudott adni.

És tesóm azt mondta, hogy majd enyém lesz a 13 milliós övé meg a többet érő majd ha öröklésről lesz szó, ami mivel városban és üdülő övezetben van sokkal többet fog érni. És rosszul esett, hogy miért gondolkoznak így attól mert nem lakhatok ott, mert egyelőre úgy néz ki hogy barátom nem szeretne messze költözni.

Lehet most kicsit pénzéhesnek tűnök nektek és lehet azt hiszitek nem is szeretem a szüleim és hogy nekem nem is a tavolsag a bajom. De ez nincs így.

Az a bajom, hogy szerintem nem helyes az ahogyan gondolkoznak már most és késöbb szerintem csak rosszabb lesz. Félek, hogy egy idő után megutálnak, mert hogy engem is látni, ezeket akkor is mondják ha egy hétig a barátomnál vagyok és már nem fognak szívesen fogadni engem.

Tudom, hogy anya ha gonoszat mond azért teszi, mert ő is szeret és sajnálja, hogy ez van.

De fájt a kijelentése h én őket utálom....

Remélem valaki elolvassa és válaszol.

Ha nem értetek velem egyet nyugodtan írjátok le, de kérlek azt szépen fogalmazzátok meg.

Köszönöm nektek nagyon előre is.