Hogy értsük meg egymást az apukámmal? Mindenben más a véleményünk.

Anyukámmal jól megértem magam, de apukámmal kevésbé. Az alap gondolatokban is különbözünk. Ő mélyen katolikus, én viszont protestáns vagyok. Ő egy erősen konzrvatív ember és számára nagyon fontos a pénz, a rend, a tekintély (mindenhova értve) és a megszokás. Én viszont ezzel ellentétben egy haladó, erősen szocialista (sokszor kommunista vagy anarchista) és nacionalista ember vagyok. Számomra a nemzet a fontos és nem a megszokottság, számomra minden ember egyaránt fontos és hiszek abban hogy mindenki egyenlőnek születik és ezt így kell kell kezelni (kivéve ha tesz róla az illető hogy ne kezeljék így) és én alapvetően elfogadom az összes embert (kivéve a bűnözőket). Apukám sokszor hangoztatja hogy a fiúk azok akik a vezérek, a lányoknak pedig nekik a "boldogságukat" kell szolgállni és a fő feladatuk a gyerek nemzés, ezzel sem értek egyet szerintem a nők és a lányok pont ugyan annyira egyenrangúak mint mi fiúk és ugyanúgy bármi feladauk lehet és nem függenek a férfiaktól. Apukám szerint család a férfi, nő és gyerek, de szerintem bármi lehet család ahol szeretik egymást, szerintem család az is ha nem házasodik össze és nem is költözik még össze de szerelmesek egymásba mondjuk 2 fiatal és szerintem lehet család az is ahol 2 azonos nemű szereti egymást. Az apukám nem ismeri el azt hogy létezne kamaszkor, szerinte 25 éves koráig (mégha a törvény szerint nem is) de ugyan úgy gyerek az 5 éves, mint a 12 vagy mint a 16. Szerinte az érés az korhoz és nem értelemhez kötött, ezzel sem értek egyet. Apikám nem nagyon védi a környezetet és szerinte mindent ugyanúgy kell folytatni ahogy eddig, szerinte a természet rendje ez. Én viszont nagyon odafigyelek minden ilyenre. És ami a legzavaróbb hogy ő nagyon pesszimista minden újban a rosszat látja, mindenen gyanakodik és mindent kritizál ami nem az ő véleménye és mindig a rosszra gondol. Ezzel ellentétben én optimista vagyok és az új felé nyitott vagyok, a dolgokat pedig mindig alaposan átnézem és meglátom a természetesen nem alapból rossz dolgokban, de minden másban a jót. Mit tegyek hogy jobb legyen a viszonyunk és hogy ne legyen állandóan veszekedés?