Milyen egy hirtelen haragú apával felnőni?

"De félek, hogy a gyerekünk sérülhet ebben."

Ezt akkor kellett volna meggondolni, amikor hozzámentél a pasihoz és megcsináltad a gyerekedet. És valóban sérülHET, de nem lehet mindenkit mindentől megvédeni. Egy impulzív embert meg kell tanulni kezelni annak, aki vele él, annak pedig a saját indulatai felett uralkodnia. A gyereket pedig nem kell agyonvédeni - neked sem! Nem az traujmatizálja a gyereket, ha apuka vagy anyuka egy váratlan dührohamában ordibál, hanem az, ha a gyerekkel utána nem ül le sem ő, sem a másik szülő, és nem beszél meg semmit.

"A munkahelyén sok a gyerek és imádják, mert nagyon tud bohóckodni és rendkívül ötletes játékokat talál ki."

Ez azt jelenti, hogy nagyon kreatív ember, valószínűleg nagyon értelmes ember és van benne szeretet. Csak te nem akarod látni. MIért is?

"Tudom, hogy jó apa lenne. De aggaszt, hogy amikor nem tetszik neki valami, akkor sok esetben vagy a hangsúlyt, vagy a szavait nem válogatja meg kellőképpen."

Ő jó apa, te nem hagyod azzá lenni. Olyanba kötsz bele, ami csak szimpla kötözködés, nem azt kifogásod, ami a lényeg.

A hirtelen haragú ember százszor jobb, mint egy mosolygó jókislány vagy jókisfiú, a Társadalom Oszlopa. Az úristen irgalmazzon meg olyantól, aki soha nem csap egyszer sem az asztalra.

A többire nem válaszolok, mert magánügy. Olvass sokat, nézz filmeket, és megkapod a választ.

Milyen volt felnőni egy ilyen apa mellett? POKOL! Állandó rettegésben kellett élni! Sosem tudtuk hogyha hazaér akkor jókedvű lesz, vagy megver minket. Féltem tőle, így nem szerettem, nem kötődtem hozzá, sőt hozzászólni sem mertem, sem a társaságában beszélni. Visszahúzódó, remegő gyerek voltam, sosem mertem megvédeni magamat és kiálni magamért, így nagyon sokat bántottak a gyerekek, megvertek, megrugdostak, de még csak szólni sem mertem volna róla otthon, hiszen amúgy sem érdekelt volna senkit. Felnőttként önbizalomhiányos nő lettem, sokáig féltem a férfiaktól, ha volt párom akkor semmire nem mertem nemet mondani, nehogy ideges legyen vagy bántson, továbbá hagytam magam kihasználni mindenki által. Munka területén azt hittem, hogy semmire nem vagyok elég jó, igy mindig a képzettségemtől alacsonyabb munkát végeztem.

Az ilyen apa bántalmazó. Ne áltasd magadat, hogy tudod kezelni, mert a gyerekeid tönkremennek benne. Ugye, hogy nem ezt akarod!?

Milyen érzésekkel gondolok rá? Megbocsátottam neki, de azt sosem értem meg, hogy neki minek kellett családot alapítania. Nagy hiba volt.