Egyszerűen idegesít az anyám. Mit tegyek ebben a szituációban? Többi lent ( 20/L)
Anyám állandóan elmond minden semmire kellőnek. Azt mondta,hogy egy csalódás vagyok. Egyetemre járok és itthon a tanulás mellett szeretnék pihenni. Van egy barátom akit kimondottan gyűlöl nem is köszön neki hiába köszön neki a barátom. Teljesen gyerekesen viselkedik. Azzal büntet lassan fél éve már,hogy nem mehetek sehová a barátommal és szigorúan péntektől jöhet át minden este 9ig. Tehát csak hétvégén találkozunk ..Együtt alvásról szó se lehet maximum havonta egy két szombatot. Rendkívül bezárva vagyok és természetesen van egy "jó fej" nagymamám aki még anyu alá adja a lovat és segíti az én kínzásom. Nem merünk szólni neki semmit mert egy kiállhatatlan személyisége van és egyből ordít. Nem tudom már ,hogy kezelni a dolgot mert félek a saját anyámtól. Félek elköltözni félek mindentől.
Fuldoklik a lelkem és érzem,hogy nem bírom sokáig
Fuldoklik a lelked? Az iszonyatos lehet.
Ennél csak egy iszonyatosabb van: 20 évesen talán ne anyáddal élj hanem dolgozz és teremts saját életet.
Igen, tök realis egyetem mellett olyan allast talalni amibol annyit keres hogy pl Pesten albit fizessen belole. Meg vagytok ti huzatva? Igenis genyó anyja van, hiaba állítjátok hogy egy 20 éves nőnek egyáltalán nincs szüksége magánéletre.
Kérdező, itt gyakorin mindenki szűz volt 30 éves koráig, addig fiúra sem nézett, és este 8-ra mindig otthon voltak. Ne is várj semmit ettol a közösségtől. Elmeroggyantak. Valszeg itt vannak összegyűlve Mo. legxarabb anya jelöltjei.
Elmúltál 18 éves, nem tilthatja meg, hogy te mikor és kivel vagy. Nem 14 éves kislány vagy. Értem én, ő tart el, és már mehetnél dolgozni, mások is megoldják, stb. Te otthon mit csinálsz? Elvégzed a házimunkákat, besegítesz, vagy anyukádnak kell azt is? Ha igen, jogosan ideges, hiszen ok, egyetem, de mások munka és család mellett csinálják, és az a 30 perc mindenki idejébe belefér. Ha viszont igen, megcsinálod, anyukád szerintem nem bírja felfogni, hogy már nem kislány vagy, de amíg te úgy fütyülsz, ahogy neki tetszik, nem értem mit idegeskedsz. Értem én a fuldoklást, tényleg, volt részem benne, évekig voltam depressziós, és bizonyos szóváltások még mindig vannak apámmal.
Együtt éltek, kommunikálj vele. Ülj le vele beszélni, mondd el neki a gondjaidat, de úgy, hogy ő közben nem szól bele. Aztán vagy előtte, mindegy a sorrend, mondja el ő is, mi nem tetszik, mit szeretne. Ha meg nem hajlandó erre, hát akkor te se legyél hajlandó engedelmeskedni neki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!