Ti helyesnek tartjátok ezt a szülői viselkedést?

Attol fugg. En mint kovetendo pelda nem tartom helyesnek. De mas a megitelesem, ha (es errol nem biztos, hogy tudsz vagy nem irtal) a szuloknek van egeszsegpenztaruk, nyugdijmegtakaritasuk es eletbeiztositasuk vagy legalabb az egyik vagy mas hasonlo lekotott nem felelheto tartalek. Mert ebben az esetben ez azt jelenti, hogy azert valamennyi ongondoskodas, elorelatas megiscsak van bennuk.

Amugy a szulok is csak emberek. Nalunk a szuleim megmondtak, hogy ok is egy lakasra valot tudtak hitelbol osszehozni, aztan torlesztettek a hitelt kozben minket gyerekeket felneveltek (volt eleg ennivalo, tiszta, szep ruhank, evente csaladi nyaralas, karacsonyra szulinapra kivanhattunk ajandekot igaz akkoriban se ajfon se videojatekok playstation meg 50.000 forintos cipok nem voltak blablabla) iskolaztattak. Megmondtak szeretnek, ha tovabbtanulnank, ha felsooktatasba bejutnank es diplomasok lennenk igy eselyesebbek tobbet keresni, jobban elni felnott korunkban. Emelle azonban mondtak sajnos mast nem fogak tudni adni, azert eljunk a diploma lehetosegevel, mert ok ezen felul autot, lakast, hazat, milliokat kezesseget nem tudnak adni. Ezt en mar 14 evesen felfogtam es tanultam. Persze kesobb valtozott a helyzet, lett masodik ingatlanjuk, de valas es csaladi tragediak is tortentek. Sok ido eltelt mire a szuleim anyagialg nagyobb osszeggel besegitettek keres nelkul...alig akartam elfogadni. Hiszen ok se esznek orokke fiatalok es egezsegesek, dolgoztak rengeteget a legszebb eveiket bulizas es kulfoldi utak helyett velunk toltottek, es miert kivannam, hogy a mi munkaba allasunk utan is nekunk sporoljanak nekunk eljenek es rank aldozzak a megtakaritasaikat?

Sokakat hallottam az egyetemen, hogy kapott ingatlant 18. szulinapra, de kozben megis elegedetlen volt es még tobbet akart. Nem mondom, hogy nem jutott eszembe, hogy bezzeg, ha gazdagabb csaladba szuletek bele, akkor milyen jo lett volna, hogy kapok lakast vagy autot, de mindig azt ereztem, akkor nem becsulnem meg azt amit elertem, hogy akkor lehet egy mas szemelyisegem lenne es nem lennek ilyen amilyen.

Tehat lehet en nem mutatnek ilyen peldat a gyerekeimnek, de elitelni se tudom. Viszont te nagyon gyorsan engedd el ezt a neheztelest, mert csak keseriti az eleted. Inkabb mar most gondold vegig TE mit es hogyan szeretnel milyen megtakaritast kinek, akarsz e a leendo gyerekeidnek x milliot adni eletkezdeshez vagy lakast a popsijuk ala es ha igen, akkor csinald maskepp mint a szuleid. (Amugy meg amikor majd meghalnak ugyis megkapod az orokseget esazt alapbol adhatod a gyerekeidnek.)

"Engem egyébként nagyon zavar, ha valaki nem dolgozik. Szerintem szégyen otthon ülni, míg masok dolgoznak"

Kb. 30 éves lehetsz.

Ha 3 gyereked van, akkor te se sokat dolgozhattál eddig.

A házadat ki vette?

A törlesztőjét ki fizeti?

A gyerekek számlájára honnan kerül pénz?

Csak nem a férjed tart el??!

Nekem segítettek a ház vásárlásban, konkrétan egy forintomba sem került, csak fenttartanom, ujitgatnom, berendeznem kellett.

Megertem, hogy mennyire rossz, hogy téged nem segítettek. De ez nem jelenti azt, hogy nem szeret vagy nem vagy fontos neki.

Próbálj azzal foglalkozni, amit neked dobott az élet és kihozni belőle a legjobbat. Mint írod, a saját gyerekeiddel úgy bansz, ahogy szeretted volna, hogy veled tegyék. Szerintem ez így korrekt

Sokszor látom, hogy panaszkodnak az emberek a szüleik miatt. A gyerekeikkel viszont ugyanúgy bánnak, ahogy velük korábban a szülők. Te legalább valtoztatsz és már most alapozod a jövőjüket.

Légy büszke magadra ezért és amiért egyedül házat vettél. Oké, hogy hiteles, de legalább kitörtél az albizásból szülői segítség nélkül. Ez a mai árak mellett nagyon nem egyszerű, úgyhogy tényleg minden elismerésem. Lehet talpraesettebb vagy ezáltal, mint én, meg a többi fiatal, akik úgymond készen kapták ezeket.

Egyébként szerintem arra költi egy szülő a pénzét, amire akarja. Felnőtt, te is felnőtt vagy. Nincs alapja a számonkérésnek. Persze lehetett volna máshogy is, de ez nem elvarhato.