Szerintetek anyámnak valaha is meg tudok majd felelni?

Nem anyádnak kell megfelelned, hanem apádnak. Az anyának való pedálozás és megfelelési kényszer eltorzítja a személyiséget és nárcisztikussá tesz. Apád törődjön azzal, hogy megfelelj neki és jutalmazza a szorgalmadat, a tehetségedet, az igyekvésedet - azaz az ő "joga" volna a dícséret és a böntetés, kisgyerekkortól, amit később a Társadalom vesz át. Ott anyának helye nincs. Az anya eredetileg elfogadó és törődő, gondoskodó; egy jó anya ma is tudja, hol a helye a gyerek személyisgégének formálásban.

Egyébként soha nem felehetsz meg olyan embernek - akár anyádról, akár apádról van szó -, aki mindig csak hibát keres, nem dícsér, nem jó neki semmi elég, aki (legyél te bármennyjivel is okosabb nála), nem tiszteli a tudásodat, a tehetségedet, és mindenáron és örökké föléd akar kerekedni.

Ha fősikolás vagy, és nem csak dícséreteket kaptál, hanem eszed is van, akkor gondold át, amit írtam és igyekezz úgy változni, hogy anyád a lehető legkisebb befolyással legyen az életedre. Különben holtában is neki fogsz pedálozni.

"hogy semmi önbizalmam, és azért is leszólnak..."

Hát ha így érzed, akkor kb. sejtem mi van. Nem nagyon érdemes küzdened azért, hogy nekik megfelelj! Ne aggódj, ez a helyzet 20 év múlva sem fog változni részükről, ne is ringasd magad ilyesmiben.

Ha egy szülő (sőt esetedben kettő) azt éri el, hogy a gyereke minden önbizalmát elvessze, akkor annak sosem az a célja, hogy a gyereke sikeres legyen és önállóan megálljon az életben. Hanem inkább az a céljuk, hogy a saját maguk képére formáljanak és MAGUKHOZ LÁNCOLJANAK, nehogy véletlenül kirepülj abból a bizonyos fészekből és ottmaradjanak gyerek nélkül. Az már baromira nem érdekli őket, hogy boldogtalan vagy, hogy semmi saját életed (vagy ha van az nyilván titokban, nem velük megosztva). Majd idővel rájönnek, hogy azért unoka is kéne, persze lehet majd jönnek azért is a piszkálódások, hogy miért nincs már, blabla, de meg előtte még a párválastzásodat is jól megfogják kritizálni. Szóval ne álltasd magad!

(Nekem a szüleim elváltak, anyám ilyen önbizalomromboló, mint a te szüleid. Sokáig gondoltam úgy, hogy ha legalább apám is velünk élt volna, lett volna egy ellenpólus, nem uralkodhatott volna úgy - pl felettem - anyám. De olvasva, hogy neked anyád+apád együtt ilyenek.... szóval ez kicsit letaglózott.)

Amúgy azt javaslom, próbáld mellőzni a szövegeiket, és intézd a dolgaid, ahogy szeretnéd, hogy későbbi terveidet meg tudd valósítani...

Nem, de egy idő után (remélhetőleg már hamarosan rá fogsz jönni, hogy nem is kell).

Nem kell ehhez megszakítanod a kapcsolatot és nem kell pszichológus sem. Valóban fel kell nőnöd, ennyi.

Tipikus, megkeseredett kisember anyukád, aki ahhoz túl hülye és intrikus, hogy a gyereke sikerének örüljön, inkább belerúg. Egy ilyen emberen mit lehet szeretni? Mondom úgy, hogy az én anyám is hasonló, csak pluszban világ életemben éreztette velem, hogy mekkora csalódás vagyok, mert nem úgy jöttem össze, ahogy azt ő gondolta.

Én emiatt gyűlölöm is.

#3,4,8,9,15,17 kommentelő vagyok

Még egy ilyen gondolatsor jutott eszembe.

Tegnap olvastam egy cikket, az volt benne, hogy egyik barátnője egyszercsak goromba kezdett lenni vele, a másik meg rászállt.

Vedd úgy, hogy őneki, őtőle, anyukádtól, ez dicséret a maga módján (amikor lehülyéz, mert akkor az azt jelenti, hogy valamit jól csinálsz; talán lehet, hogy irigy rád; és vissza akar fogni, hogy 'ne legyé' már olyan jó!!' Lehet talán kicsit haragszik is, mert valamiben/ van, amiben jobb vagy nála, de inkább talán csak irigy. Tehát, ha gonoszkodik veled, azt tekintsd elismerésnek.). Csodál téged. Csak zavarja, hogy téged sokkal "nagyobbnak"/"jobbnak" érez saját magánál; és úgy akarja megszüntetni ezt az állaptot, hogy téged "megtör", "betör", "letör". Letöri a te lendületedet, lelkesedésedet.

(Mert az ő onértékelése ugye tehát kicsi.) Ez volt a cikk, egy nagyon fontos nézőpont van benne, ami elgondolkodtató, kicsit talán némiképp rávetíthető a te helyzetedre is, vagy párhuzamba hozható. Hogy amikor pl tehát Judit goromba lett a sztoriban, talán, mert megijedt attól a nagy energiától,amit a cikk írója sugározott magából. (Vagy irigy lett, azt nem tom, de a 'megijedt az energiától' szerintem az igaz lehet mindenképp.)

she.life.hu/herself/20200106-az-vetett-veget-a-baratsagunknak-hogy-ferjhez-mertem-menni-sandor-livia.html

(acikk nemsajátírás).