Anyám elhagyott engem és aput a pasijáért, apu miért könyörög még neki?

Ó, te szegény! Nem is tudom, mit írjak. Szerintem most apukád kétségbe esett, hogy mi lesz ezután. Próbáld erősíteni, hogy nem vagy már olyan kicsi, megoldjátok.

Arra kérlek ismeretlenül is, hogy nehogy feladd a tanulást, nehogy szétcsússz! Nekem is volt 17 évesen egy nehéz időszakom, sajnos én kicsit szétcsúsztam, bár leérettségiztem.

#3

Én meg pont fordítva vagyok.

Azt még meg tudom magyarázni, hogy valaki lelép az értékekkel, de hogy a gyerekét elhagyja az nem értem.

#6

Természetesen nem kötelessége senkinek olyannal élni, akit nem szeret.

Viszont ha van egy legérzékenyebb korban levő, kiskorú gyereke, akkor a változtatásba őt is bele kell kalkulálnia.

Ha a gyerek úgy dönt, hogy inkább az apával marad, akkor az apával marad, de egy anya önként nem hagyja el a gyerekét!

Az meg, hogy még ki is fosztotta őket, az csak hab a tortán, nincs rá szó!

Huhh. Szerintem kezdjük ott: édesanyád és apád emberek, tehát hibázhatnak.

Anyád és apád boldog házasságban élt?

Anyád elment tőletek, mert nem volt boldog. Lehet rájött a kapuzárási pánik, rájött olyan emberrel él akivel nem boldog. Hozott egy nagyon rossz döntést, amit hanarosan megbán, és visszajön majd.

Apád, aki végig mellette élt, hogy nem vette észre, hogy egy kalap kaki a házassága? Tovább megyek, miért is könyörög anyádnak, mikor elhagyott titeket? Mert fél, hogy egyedül marad. Gyáva adott esetben.

Itt vagy te, a gyermekük. Aki ebben a két emberben, csak az anyát, és apát látja. Azt nem, hogy ők is férfi és nőből vannak.

Szerintem nyugodj le! Tudom nem könnyű! Bármit is cs*szett el anyád, ő akkor is az anyád. Maradj ki ebből az a legjobb. Hagyd, hogy elintézzék!

Ha lecsillapodnak a kedélyek és anyud hazamegy, szerintem nem sokára, menjenek el szakemberhez. Itt szerintem már csak az segítene.

Itélkezni könnyű, de amíg nem ismerjük mindkét oldalt, addig nem tudhatjuk, a teljes igazságot.