Ezt mégis, hogy mondjam el a szüleimnek?

Ha olvasol róla az is segít:

[link]

Csak nehogy azt olvasd ki belőle, hogy nem kell szólni róla a szülőknek...

Nem lesznek csalódottak. Legfeljebb akkor, ha utólag jönnek csak rá, hogy azért kötöttél ki megint kórházban, mert nem bíztál meg bennük annyira sem, hogy szólj arról, hogy nem vagy jól. Nagyon szívesen fognak segíteni, ha szólsz nekik. De néma gyereknek anyja se érti a szavát. Úgyhogy szépen mondd el nekik, hogy a múltkor már megint hánytattad magad... Elég először csak ennyit, aztán a többi majd kialakul. Bízzál bennük. Nagyon szeretnék, hogy meggyógyulj. Segíteni fognak.

Mindenképpen próbálj meg velük beszélni.

Én nagyon bízom benne, hogy segíteni fognak neked, elvégre a szüleid is és szeretnék, hogy minden legyen veled.

A bulemia egyáltalán nem játék, akár az életedbe is kerülhet.

Mond el nyugodtan, hogy segítségre van szükséged a és hogy segítsenek neked, mert te ezzel nem tudsz egyedül megbirkózni.

Nem tudim, iskolás vagy - e, vagy már dolgozol, de ez gondolom a tanulásban is akadályoz illetve a munkában. :(.

Van valaki akivel tudsz erről beszélni?

Párod, (ha van (, barát, barátnő, más családtag?

Mielőbbi gyógyulást kívánok neked /).

Írd meg hogy mi történt. :)