Szülők! Mit csinálnátok, ha a “jó tanuló” gyereketek egy nem túl piacképes szakot választana?

“viszont a nevelésében hangsúlyt kapott az életképességre való törekvésünk, amit a pályaválasztásával igazolt is.”

Tehát, aki bölcsészkaron tanul, azt nem nevelték életképesnek?! Te hol élsz, ez nem függ össze. Az érdeklődési kör nem életképesség kérdése...Szerintem életképesebb az az ember, aki talpraesett és el tudja magát adni, még egy “szar” diplomával is, mint az, aki egy piacképes szakmát tanul, és csak ez viszi előrébb...

(Nem bölcsészkaron végeztem, még mielőtt mondanád...)

#11

Dehogy mondom, mint ahogy mást sem mondok, mert én nem a válaszadókkal vitatkozni járok ide!

Azt tanuljon, ami érdekli. Egyébként sok jogász és közgazdász se menő, jól fizető munkát talál. Ez nem garancia. Én pl. csak azért végeztem el egy könnyebb szakot, hogy legyen diplomám. Szuper munkám van, és a fél világot bejártam vele. Számomra ez rengeteget ér.

És egyáltalán nem igaz, hogy egy bölcsész szakon végzett csak rossz, rosszul fizetett munkát talál.

Ennél bonyolultabb az elhelyezkedés.

Így van: mindenki a saját kárán tanul. Én már megtanultam, de már késő. Ennyi pénzből ugye arra se futja, hogy atkepezhessem magam.

Az egyetem tényleg szuper volt, nagyon élveztem a tanulást! A diplomámmal végezhető munka sajnos már közel sem olyan élvezetes - mint kiderült...

A pénzügyet, mérnökit végzett ismerőseim az egyetemet baromira nem élvezték, nem érdekelte őket igazán, amit tanulnak, viszont most élnek, mint Marci Hevesen. Akkorra járnak be dolgozni, amikorra nekik tetszik, otthonról dolgozhatnak, mindezt rengeteg pénzért, plusz jár nekik ingyen bérlet pl a legmenőbb uszodákba, konditermekbe, mozikba. Kapnak baromi jó minőségű céges cuccokat, hátizsákot, egyéb használati tárgyakat. Ingyenes korlátlan mobilnetet. Ilyesmiket. Csilli-villi irodában dolgoznak, ahol mindenre futja, ingyen kávé, jó minőségű világítás, fűtő-hűtő berendezés, miegymás.

Én meg szinte nyomorgok, mind otthon a kevés pénzből, mind a munkahelyen, mert az közel se modern és csilli-villi.

Persze amíg gimnazista voltam, ilyenekre nem gondoltam, el se tudtam ezeket a dolgokat képzelni. Rózsaszín ködben éltem, hogy élvezni kell, amit tanulok, meg nem is kell sok fizu majd, csak élvezzem a munkámat, stb... Hát nekem ez az út végül nem "jött be", már ezerszer visszacsinalnam, de nem lehet.

Persze biztosan van ellenpélda is, ez csak az, ami velem történt (történik).

nézd sztem érdemesebb olyasmit tanulni ami egyrészt érdekel, másrészt tehetséges is vagy benne. inkább legyél kitûnõ bölcsész mint középszår orvos...az ember munkáján meglátszik ha szíve-lelke benne van.

ha utálod akkor nem fogsz vele igazán boldog lenni, a legjobb esetben is csak egy mókuskerék lesz.

én mûvészkarra mentem, és mivel motivált voltam el tudtam benne helyezkedni. jelenleg külföldön élek és továbbra is imádom a szakmámat 😍 sok sok munkába telt, a mai napig sok szabadidõmet elviszi, de boldog vagyok.

Hát, nekem van ismerősöm, aki jogi diplomával (és doktorival) biztosító ügynök. Van olyan is, aki közgazdász diplomával huszadik HR 3,14csa. És van olyan bölcsész csaj barátnőm is, aki koordinációs igazgató egy turisztikai központban.

Szóval lényegében bármi lehet, meg bárminek az ellenkezője is.

Ha bölcsészkaron akar szórakozni, akkor menjen munka mellett.

A lányom azt üzeni, hogy örül, hogy nem vagy az apja/anyja. Ő közösségi és civil tanulmányok mesteren végzett, és baromi értékes munkát végez. Lehet, hogy neked nem az, neki és azoknak, akiket segít, igen. Nem lesz belőle palotája? Nem. Nem is ez a célja.