Milyen az anya az ilyen?

Mélyen megvetem azokat a szülőket, akik elbagatellizálják, ha a gyereknek bármilyen problémája van.

Jártam már így, voltam emiatt már áldozat, és most nem feltétlenül csak szülőkről, de pl. pedagógusokról, gyerekkekel foglalkozó emberekről is beszélek.

Az életem egy bizonyos periódusában történt velem egyszer, hogy kereken egy hónapon keresztül mondtam nekik, hogy nem vagyok jól, szerintem meg kéne nézetni orvossal komolyabban. Nem törődtek vele, csak hozzám vágták, hogy “ez csak pszichés”, “ha ennyi teherbírásod nincs, akkor semmi értelme tanulni”.

Még meg is fenyegettek, hogy “ha kiderül, hogy semmi bajod, nem teszed zsebre, amit kapsz”.

Egy hónappal később jutottam el orvoshoz már a legborzasztóbb állapotban, aki felvilágosított arról, hogy jóval komolyabbra fordultak a dolgok, mint ahogy kezdetben hittem.

Ebből fél évig (!!!) gyógyultam.

SEMMIT nem szabad fél vállról venni, akár tetszik a drága szülőnek, akár nem, azt meg főleg nem szabad megvárni, amikor már az összeomlás fölött vagy egy centivel!