Miért van az, hogy majdnem minden családban a kisebbnek van igaza?

Rég felnőttünk már testvéremmel, de mégis neki adtak mindig igazat, pedig ő az idősebb 16 évvel. Korán lett apuka, így unokahúgommal 7 év köztünk a korkülönbség. Onnantól kezdve mindig unokahúgom volt az érinthetetlen.

Most 30 vagyok, de ugyanott tartunk, azzal a különbséggel, hogy már csak hétvégente találkozunk néha, de akkor is én vagyok a szar, akármelyik oldalról is van szó.

Ha üt, üss vissza, de rendesen. Ha látja, hogy nem tart vissza téged a szülők büntetése, abbahagyja. Majd leüvöltik a fejed 1-2x meg kapsz valami büntetést, maximum aztán annyi. Ha sikerül úgy csinálni, hogy ne lássák, akkor meg pláne jó, ha rinyál, hogy megverted, angyali arccal mond, hogy mindennek van határa, és sosem emelnél kezet rá, kiabálni meg eddig is kiabáltatok.

Nálam bevált. Sokszor nem is kellett hozzá megverni az öcsémet. Úgyhogy csak azt lehet terrorizálni, aki hagyja magát. Aztán ha idősebb lesz, majd kinövi úgyis.

(már 30 évesek elmúltunk és imádjuk egymást)