Hogy tudnék így saját életet kezdeni?

Dolgozol, elköltözöl és kész. Vagy a lakhelyeden másik lakásból vagy Budapesten másik lakásból jársz be dolgozni. Ennyi.

Azzal, hogy ezzel a családnsk mennyire felelsz meg, nem szabad foglalkozni.

"de szerencsétlen kb mindenkinek megfelelni akart életében."

Mintha te is ebbe a szituba kezdenél beleesni.

Ne haragudj meg kérlek, de azért a nővérednek és a férjének jó birka türelmük lehet, hogy ketten is odaköltöztetek. Az még ok, hogy anyukátok ( apátok miatt) , de te? Értem, hogy anyagilag nem vagy eleresztve, de mindenképpen neked költözni kellene. Mert mi van, ha egy nap nővéredék megunják, hogy mindenki együtt él? Gondolom, nem így tervezték az életüket.

Kérlek, ne hivatkozz arra, hogy anyukádat sajnálod otthagyni. Elvégre a másik lányával maradna, nem valami idegennel. Amúgy meg úgyis lelépsz abban a pillanatban, mihelyt jön valaki az életedbe, hiszen eddig is így tettél.

Hát, számomra azért nem olyan egyélrtelmű, hogy anyukád nem engedi, hogy elszakadj:

"Nagyvonalakban: anyám világ életemben úgy nevelt, hogy még véletlenül se szakadjak el a családtól, nem engedtek el máshová főiskolára, maradtam a városban mert az jó lesz nekem, nem kell kollégiumba menni stb...2,5 évet írországban éltem a barátommal, ...

Nemrég volt egy barátom akihez felköltöztem pestre, 1,5 évet fent voltam..."

Szóval bármikor, amikor barátod volt, nyugodtan elmehettél/elmentél, nem akadályozott meg anyukád, sőt! Azért 2 és fél évig külföldön a gyerek - ez minden szülőnek nehéz.

"Anyagilag egyedül nem tudtam fenntartani magam, emiatt kerülök mindig vissza a családi házba."

No, hát itt a probléma, nem anyukádnál.

Nem tudom, mi az oka annak, hogy egyedül nem tudod fenntartani magad, de valószínűleg vagy nagyon keveset keresel, nincs jól fizető szakmád - vagy nem tudod beosztani a pénzt.