Helyes pénzt kérni a gyerektől, mert otthon lakik?

Úgy, hogy nem dolgozik úgy miből fizessen? Hétvégi tanfolyam mellett el lehet menni diákmunkára (ha diák) nevetségesen alacsony bérekért, és még azt az 50 ezret is elvennéd tőle. Én szülőként soha nem tudnék pénzt elfogadni a gyerekemtől. Ha orvosi egyetemre akar majd járni és 24 éves koráig nem tud mellette dolgozni, akkor is támogatni fogom.

Vacsoránál beszélgettek egymással? Vagy külön eszik?

Akkor pont a nevelés volt rossz, ha nem egy dolgozni, tanulni akaró valakit neveltek. Most igyák meg a levét.

Biztos bennem van a hiba, de ha a kamasz gyerekem egyik napról a másikra motivált gyerekből (nyári munka, pc vásárlás, egyetem) egy életunt gyerekké (nem csinál semmit, egyetemet otthagyja, nem dolgozik, gubbaszt a szobában) válna, akkor nem azt a reakciót váltaná ki belőlem a helyzet, hogy pénzt kérjek tőle és kidobással zsaroljam, hanem utánajárnék, mi a probléma....

Ahogy előttem is írták, küldd el dolgozni. Jól is nézünk ki, hogy egy felnőtt embernek annyi a dolga, hogy heti 1-2 napot tanfolyamra járjon, aztán meg végig héderezzen. Nem gyerek már. Heti 2-3 nap munka bőven belefér, abból lehet fizetni a kis új pc-t, divatos rucit meg bulikázást. El nem fogadnám a helyében, hogy anyámék adjanak ezekre pénzt, mert jajj, én hétvégén tanfolyamra járok és hát a nyáron már dolgoztam, tehát nekem az év hátralevő részében egy szalmaszálat nem kell keresztbe tennem. NEM azt mondom, hogy még egy szendvicset is csak pénzért kapjon, de igenis foglalja le magát valami melóval, mert a felnőtt életben nincs helye 5 nap szunyálásnak, szórakozásnak minden egyes héten. Az extra igényekre valót meg tessék megkeresni, az egyáltalán nem alanyi jogon elvárható dolog, hogy 18 évesen a disco belépőt vagy épp a videójátékot rendszeresen a szülő fizesse. A gyereknek is csak a javára válna, ha megismerné a felelősség érzését (hiszen a munkában nem csinálhat akármit) és megtanulna bánni a pénzzel.

Undorítónak tartom azokat a szülőket, akik a lakhatásért pénzt kérnek a gyereküktől. Az én szüleim is ilyenek voltak, a fizetésem felét mindig kérés nélkül odaadtam, a maradékot apránként elkunyerálták. Egyszer vettem magamnak egy pár ezer forintos napszemüveget, anyám kiverte a hisztit, hogy azt a pénzt neki is adhattam volna. Egyszer vettem 2 db felsőt, akciós volt, együtt: 1800 forint; szintúgy hiszti. Még az evésért is szóltak. B@.ssza meg, úgy éltem otthon, mint valami menedékhelyen, mint akit épphogy megtűrnek. Mélyen undorít a "fizess a lakhatásért" szülő. A gyerek spóroljon az önálló életre, a szülő meg segítse ebben.

Utolsó a anyák 90 ban ilyenek,mert mindenhol az anya kezeli a kasszát hordja a nadrágot ő rugózik a pénzen apák meg pénzkereső díszek. Minden pénz kell apáé gyereké ez genetika ritka nő aki nem anyagias pénzszipoly. :(

Szerintem nem helyes pénzt kérni a gyerektől, csak ha nem vész esetén kell de akkor is vissza kell adni neki, gyereket nem azért szülünk hogy rajtuk hajtsuk be a pénzünket, ha csak segítünk neki össze gyűjteni és később vissza adjuk neki, mert ha egy gyerektől azt a kevés pénzét is el veszi a szülő akkor magyarrá mondva rabszolga a gyermek a saját házában