Mi okozhat egy gyerekben olyan érzéseket, hogy nem meri megkérni a szüleit alapvető dolgokra? (pl, borotválkozás)

Minden embernek meghatározó az életében a gyermek és fiatal kora. Tulajdonképpen minden problémánk, minden konfliktusunk gyökere a gyerekkorunkban található. Még a legapróbb belső feszültség is visszavezethető valamilyen gyermekkori élményre.

A legtöbb mély sebet, nem lehet begyógyítani azzal, hogy leülsz a szüleiddel beszélgetni, mert a te gyerekkori éned sérült és nem a jelenlegi. És a jelenlegi szüleid nem (vagy csak nagy személyiségfejlődés után) tudnak kapcsolódni a gyerekkori énedhez, de ha tudnának is akkor sem lenne már az ő feladatuk.

Aki kapcsolódni tud a gyermekkori énedhez, az a jelenli személyiséged. Neked kell felvenni a régi önmagaddal a kapcsolatot, megérteni és átírni a mintákat, amik kihatnak a jelenedre. Ez egy nehéz, fájdalmas, belső kemény munka, de megéri. Javaslom a pszichodráma csoportot vagy egy szakember (nem jósnő, nem kineziológus vagy hasonló sarlatán) felkeresését.

Egy pszichológus

Fentebb már írták, amit én is gondolok: az érzéseidet a szorongás, a félelemérzés okozhatta. Jól teszed, hogy jársz pszichológusoz.

Igyekezz a szüleidtől elszenvedett tüskét nem megtartani magadban, hanem túltenni magad rajta. Ha még most is "dirigálni" akarnak Neked, akkor tényleg ritkábban kell velük érintkezned, de ne feledd, hogy mégiscsak a szüleid ők. Én nem választanám azt az utat, hogy egyszer csak elkezdeném előttük ezt a témát feszegetni, netán szemükre vetni.Ha velem történt volna meg mindez, alighanem egy alkalmas pillanatban mosolyogva elmondanám, hogy milyen szorongásaim voltak. Ami megtörtént, úgysem teheted nem megtörténtté...