Szerintetek jogosan várja el ezt tőlem az anyukám?
22 éves vagyok, főállásban dolgozok, jelenleg napi 9-10 órát, plusz utazás. Még otthon élek, de én is beszállok a költségekbe, takarításba, bevásárlásba, a háziállatok ellátásába.
Anyukám takarítónő. 50 éves már elmúlt, egyre nehezebben megy neki. Néha előfordul, hogy 5-6 szobából reggel 10-kor mennek el a vendégek, és délután 2-3 órakor új vendégek jönnek, szóval addigra végeznie kell a szobákkal, a folyosóval és az étteremmel. Ez mostanában egyre nehezebben megy neki.
Pár éve megkért egyszer, hogy menjek neki segíteni. Akkor éppen nyár volt, még tanultam, jól jött az a kis pénz is. Azóta rendszeresen elvárja, hogy amikor ilyen van, segítsek neki.
Mint írtam, napi 9-10 órát dolgozok, hajnali fél négykor kelek, hogy beérjek a munkahelyemre. Este hatkor már alszok, annyira fáradt vagyok. Hétvégén teljesen ki vagyok ütve, 14 órákat alszok, hogy a következő hetet kibírjam. Többször is megkértem anyukámat, hogy próbáljon más segítséget keresni, mert nem bírom, de nem is próbál mást keresni.
Szerintem nem az én felelősségem, hogy már nem tudja mindig ellátni a munkahelyi feladatait. Egy éve felajánlottak neki egy jobban fizető állást, a szakmájában dolgozhatott volna, de nemet mondott, mert ő szeret takarítani.
Szerintetek jogosan várja el, hogy rendszeresen segítsek be neki a munkahelyén?
Én anyukád félelmét sejtem emögött. Ha egy fittebb, független ember a beugró, akkor idővel leválthatja őt és elveszítheti az állását. Te viszont nem pályázol rá, így időnként segítesz, de veszélyt nem jelentesz.
Ha fél, akkor is jobb lenne beismerni, hogy nem bírja, és nem támaszkodhat rád a végtelenségig.
Nem mondom, hogy nincs senki, egyszerűen akiket én ismerek, azok nem keresnek munkát. Azt azért hozzátenném, hogy nem sok mindenkit ismerek.
Igen, valószínűleg így van megbeszélve, hogy anyukám megoldja, de ha lehet, akkor először vele szeretném megbeszélni a dolgot. Remélem a hétvégén meg tudom vele beszélni.
Ezeket a betegségeket nem igazán lehet gyógyítani, csak tünetmentessé tenni. Megfelelő diéta, mozgás, és sajnos a pajzsmirigyre gyógyszer is kell. A hát/talpfájás meg a túlsúlytól van, azon a fogyás segít, csak még nem volt elég lelkierőm ismét elkezdeni. (Sajnos ezek miatt a betegségek miatt extra nehezen fogyok, bár amióta beállt a TSH-m, jobb a helyzet.)
"Egy éve felajánlottak neki egy jobban fizető állást, a szakmájában dolgozhatott volna, de nemet mondott, mert ő szeret takarítani."
Hát akkor csinálja, rogyásig!
Nehogy már az ő hülyesége miatt másnak kelljen megszakadnia, aki ráadásul a saját gyereke!
Az eszem megáll az ilyen szülőn!
Nem jogos!
Oldja meg mással, ha nem bírja, vagy oldja meg a főnöke!
Azert, aki 50 eves epp csak elmult, annak meg nagyon messze van a nyugdij. Anyukadnak 65 eves koraig kell dolgoznia, vagy, ha mindenhol bejelentettek volna, akkor a nok 40 eves munkaviszonyat hasznalhatna ki (de meg az is odebb lenne). Szoval, ha MOST (!) egyre nehezebben megy neki, akkor mit fog csinalni 8-10-12 ev mulva????
Ezekrol beszelgessel el vele, mert egy 50 evesnek meg ereje teljeben kell lennie, meg sok even at birnia kell a munkat. Illetve olyan munkat kell vegeznie, amit sok ev mulva is tud csinalni. Ezert duplan balfacansag volt elszalasztania azt az allast! Es az o rossz donteseinek a kovetkezmenyet neki kell vallalnia!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!