Megőrjít már anyám folytonos nyúzása, hogy menjek el dolgozni, mit tegyek?

Kedves ötvenes, ezt csak neked...

a szakmámba szeretnék elhelyezkedni gyakornoknak, csak hiába adtam fel álláskeresés hirdetést csomó helyen, mindenhol kiröhögnek, hogy másodévet kezdőként (3. félév) 0 tudással rendelkezem még és nem fognak sehol sem alkalmazni. Ami érthető

“Amikor egy helyre van 10 jelentkeződ (és akkor még nem mondtam sokat), semmi a végzettség. Nulla. Az mindnek megvan, így kell belőlük válogatnod. Ki kell? Aki soha nem dolgozott, azt se tudja, mi a munka?”

Jézusom, a kérdésből már süt, hogy fogalmad sincs az informatikáról...

Tudod mit csinálnék?

Erre vannak a szakmai tesztek, a szakmai beszélgetés, a próbafeladat, és a hobbiprojektek. Azt venném fel, akinek van valami jó kis hobbiprojektje vagy aki a szakmai teszteken a legjobb eredményt érte el, vagy nagyon szépen megoldotta a próbafeladatot, de semmiképp nem azt nézném, hogy ki mennyit dolgozott előtte a Mekiben vagy random diákmunkákon...

“De megnyugodhatsz drága kérdező, hogy aki azzal ferdít, hogy már az elején milyen jól fogsz keresni, megnyugtatlak nem így van, sőt mivel manapság ez eléggé felkapott szakmai ág, túlkínálat van belőle emberekben!”

- Gondolom Te is egyetemi programtervező informatikus szakon végeztél, hogy ennyire jól látod a helyzetet.

Melyik egyetem?

Csak mert nálunk az ELTEn 99% tök jól elhelyezkedett az egyetem vége felé/az egyetem után pár héttel, kimondottan jó fizetéssel.

Komolyan olyas valakivel vitáztok, aki azt írja magáról, hogy felőle akár éhen is halhatna?

Ez egy utolsó igénytelen, lusta kretén, aki soha életében nem fog dolgozni.

Teljesen mindegy, egyetem után mennyit kereshetsz - ilyen mentalitással semmit, egy cégnek se kell egy lusta kretén, akinek büdös a munka, az első projektnél vagy te hagyod ott, vagy ki leszel rakva, főleg, hogy majd csapatban is dolgozni kell, az ilyen ember meg alkalmatlan rá. Egyelőre az anyád akarmilyen okból, de nem tud eltartani. Megoldás? Ha olyan jó vagy, kapsz ösztöndíjat, szoc ösztöndíjat is tuti. Adj haza abból vagy menj koliba, albiba és meglátod mire elég a kb semmi.

Egyébként igenis hátrány ha sehol nem dolgoztál, tény, hogy itt főleg gyakornoki előélet kell, de a diplomát várni egy olyan szakon, ahol nagy eséllyel csak több év csúszással vagy sose végzel, elég nagy luxus.

Menj el a pszichiátriára, mert komoly mentális bajaid lehetnek. Az még pénzbe se kerül, szóval csak kifogás, ha nem mész.

És azért legyünk reálisak, beleférne a tanulás mellett a kulimunka is akár, nem menne az egyetem kárára. Mégis napi hány órát tanulsz aktívan? És mennyit kotlasz a gép előtt instás csajok képére matyizva meg valami értetlen játékot nyomva esetleg animét nézve...? Na ahelyett fel lehet végre nőni kicsit.

Mit tegyél, hogy elviselhetőbb legyen?? Igyál nyugtatóra, az a neked való.

Ismerek egy csajt, ugyanígy gondolkodott. Aztán tavasszal meghalt az anyja, 54 évesen. Egyszerűen összesett az utcán, munkából hazafelé. A csaj nyáron minden tartalékukat felélte! Most már nem választás kérdése, hogy akar-e dolgozni. A kérdés az, hogy fogja-e tudni folytatni a tanulást.

Ez persze veled nem történhet meg, te annyira különleges kis hópihe vagy!

De azt azért gondold végig, hogy éveket vesz el az eltartód életéből a mindennapi veszekedés.

(Különben nem csak tescoban lehet polcot pakolni, fősuli mellett Fundamentáztam, Gyes mellett meg Providenteztem, heti 2 nap megkerestem annyit, mint más egy Mekiben.)