Mit tegyek azt hiszem hatalmas bajban vagyok?

Természetes, hogy neked is vannak rossz napjaid és néha kiborulsz.

Arról meg nem tehetsz, hogy anyud nem az apáddal él (ami a normális lenne).

Egy normális családban ez nem kéne, hogy probléma legyen, ha feszült vagy és ráüvöltesz a másikra és utána bocsánatot kérsz. Nem benned van a hiba.

Ha már 3 éve együtt vannak, és eddig nem volt köztük és köztetek sem gond, csak egy hete vitatkoztak, akkor tényleg hülyeséget csináltál, mert lehet, hogy olyan probléma merült fel, amit együtt megoldottak volna.

A helyedben már akkor észbe kaptam volna és az ajtóbecsapás után bekopogtam volna és akkor ott mindjárt bocsánatot kérek tőle. Itt hibáztál nagyot. Bár aláírom, nem tudhattad, hogy elmegy. Talán még nincs veszve semmi, ha anyukád sír, akkor még mindig szereti.

Bunkó voltál, de a te viselkedésed csak az utolsó csepp volt a pohárban.

Föltéve, ha nem hasonló stílust kellett az elmúlt 3 évben rendszeresen elviselnie tőled.

Az előbb írtad anyukádról: "...de már több mint 1 órája sír hogy ő nem így értette amiket mondott és nem akarta hogy tényleg el is menjen."

Vagyis alighanem volt kitől örökölnöd a vitakultúrádat és konfliktuskezelő képességedet...

Nyilván anyukád a fejéhez vágta, hogy el is mehet, ha ez meg az nem tetszik neki. Akkor már erősen billegett a léc, amit te vertél le hatásosan.

Ha egy "normál" veszekedés lett volna közte és anyukád között, akkor csupán temiattad nem ment volna el, ez egészen biztos.

23., 24.! Te meg olvasd már légyszíves végig a kérdést. Nem a saját apjáról írt. Hülyeséget írtál, előbb olvass, utána ócsárolj mást. Én bíztam, hogy ez csak egy mélypont az anyja és a párja között, ami megoldható. De így már én sem gondolom annak. Ha valaki SIM-kártyát cserél, ott már nagy a baj.

Kérdező! Anyud is biztos hibázott, de még mindig azt írom, most legyél mellette, mert minden szakítás fájdalmas. Az a pasi meg próbált legalább veled normális lenni, ezért rosszkor vágtad a fejéhez, amit mondtál.