Hogyan dolgozzam fe, hogy édesapám meg fog halni?

A nagymamám a világ legjobb nagyanyja volt. Imádtam, ő is engem, napi kapcsolatban voltunk. Áldott jó ember volt, soha nem ivott, soha nem cigizett. Tüdőrákos lett, 2 évet adtak neki az orvosok, 2 évig haldoklott. Pedig egészségesen élt, voltak unokái, úton volt a dédunoka, mindenki imádta és ő is imádott mindenkit. Mégis meghalt.

Apád tudatosan választotta ezt az életmódot, szó szerint elitta a máját, tönkretette az egészségét, nem törődött a családjával, a gyerekével.

Ha nem haragszol meg a gondolatért, akkor szerintem te nem apukádat és a vele való kapcsolatot sajnálod és nem azt hogy beteg, hanem azt, hogy sosem volt igazi apukád. És igazad van.

Tényleg koncentrálj a SZERETŐ családtagjaidra inkább.

Szia!

Szerintem érdemes lenne felkérésnek egy szakembert és beszélgetni vele erről.

Minél többet beszélsz róla annál könnyebben feldolgozod.

Tisztelt Kérdező!

Megtörtént már a haláleset?! (Én is elveszítettem egy szülőt. Még a nyáron, augusztusban. Én az Édesanyámat.)

Tudtam, hogy halálos beteg, súlyos állapotban volt már nagyon-nagyon régóta - mégis időnként extrém módon tud fájni a gyász. De még másvalaminek a hiánya is rettenetes érzés...

Erre a másikfajta hiányérzetre azért nem térek ki részletesen mert akkor a LÉNYEGTŐL TÉRNÉNK EL!

Szóval: megtörtént-e már az elkerülhetetlen? Ha nem, hogyan bírod még? Ha igen, tudok segíteni?