Nagy szerelem ed harmonia utan egyik naprol a masikra tonkremegy a hazassagunk? A pici szuletese ota minden megvaltozott.

Nagyon férfi gondolkodik úgy, hogy a kisgyerekes anya szét van szülve, elhasznált, csak eltartót keres, otthon tesped, csak a gyerekbe szerelmes, stb. Itt is millió egy ilyen válasz van.

Sok ott csellózzák el az életük (a férfi és a nő is), hogy azt hiszik, hogy a saját feleségére és a saját gyerekére másképp fog tekinteni. De ez nem így megy.

Ő már nem lát nőnek, csak anyának.

Lehet ezt húzni, mielőtt beismeritek, hogy vége, de nem lesz már jobb.

Kérdező!

Nem benned van a hiba, hanem az egész szituáció új nektek és a férjed nem bírja az új kötöttséget és felelősséget valamint sajnos már nem úgy tekint rád, mint régen.

Kommunikációval, őszinte beszélgetéssel meg kell ismerned, hogy pontosan mi a baja és mit szeretne, sőt rá is kérdezhetsz, hogy mit érez irántad és hogy tudnátok megoldani?!

Ha ő erre nem hajlandó, akkor sajnos fel kell készülnöd arra, hogy hiába teszel meg mindent ő nem ad bele semmit a házasságba érzelmileg, így ez előbb-utóbb ki fog futni, mert egy kapcsolathoz két ember akarata kell és nem elég, ha csupán az egyik akarja és csak az egyik tesz érte....

Egy gyerek NAGYON meg tudja változtatni az embert és nem lehet erre előre felkészülni, mert más az elképzelés, és más az, amikor a gyerek egész éjszaka ordít meg nem hagyja picit pihenni a szülőket, az állandó fáradtság, stressz, felelősség nagyon frusztráló tud lenni még akkor is, ha egyébként az apa is akarta vagy ő jobban a gyereket, de aztán rájött, hogy ez többet igényel és nagyobb nyomás/változás, mint amire számított. Ezért sok házasság megy tönkre, de azért próbálj meg mindent, hátha még meg tudod menteni - bár a leírásod alapján, meg ahogy veled beszél, ahogy bánik én felkészülnék lelkileg a vál(t)ásra. Aki nem szeret, aki nem becsül, azt el kell engedni. Persze anyagi, megélhetési szempontok miatt ez nem könnyű, de akkor meg azt tudom neked tanácsolni, hogy próbáld egy kicsit hanyagolni és ne próbálkozz nála, ne firtasd a dolgait, sőt intézz saját programokat magadnak és hagyd rá a gyereket addig, had szokja!

De előtte mindenképpen egy őszinte beszélgetést javaslok, ahol elmondod neki, hogy neked mi esik rosszul és megkérdezed tőle, hogy ő mit érez - nyilván félsz a válaszoktól, de a bizonytalanság szerintem rosszabb....

Egyébként egy házasság akkor megy tönkre végleg, ha már nem tudnak együtt fejlődni a felek, ha már nincsenek közös célok, ha már elfogyott a közös út és kihűlt a szerelem/szeretet.

Egy férfit sem könnyű megtartani, de ha rosszul bánik veled, és nem lehet megjavítani a kapcsolatot, mert ő nem akarja, akkor el kell engedni és megadni az esélyt, hogy más valakivel még boldog lehess - ez gyermekkel sem lehetetlen, sok ilyet ismerek.

Te még szereted, ez látszik az írásodból és az a kérdés, hogy nála, benne mi játszódik le, mert a házasságotok fenntartásához rá is szükség van, neki is akarnia kellene, vagy lehet, ő inkább menekülni akar....

Lehet, még nem tudta elfogadni az új helyzetet,hogy már van egy harmadik is a családban.Próbálj meg leülni és beszélni vele,talán megtörik a jég.

Az anyósodat pedig ne hibáztasd.Lehet,hogy volt más dolga is a szabadsága alatt.

15-ös kérdése jogos. Bent volt a szülésnél a férjed? Ez sok férfiban olyan traumát okoz, hogy utána nem tudnak romantikusak a feleségükre tekinteni. Vagy legalábbis jó darabig nem.

Én a helyedben leülnék megbeszélni mindezt a férjjel. Elmondanám neki őszintén, hogy hogy érzek. És megkérném, hogy ő is mondja el őszintén, hogy hogy érez. Ha erre is csak támadóan reagál vagy nem ad egy épkézláb választ, akkor párterápiát javasolnék. Ha arra is nemet mond... Akkor kezdenék azon aggódni, hogy nincs-e másik nő a képben. Mert lehet, hogy van.