Más is van ilyen helyzetben a szüleivel? (Nem tudok megnyílni előttük. )
Anyámnak azért nem szeretek a problémáimról beszélni, mert nagyon aggodalmaskodó, és nem szeretném, ha idegeskedne miattam.
Apámmal pedig nem lehet ilyen mélyebb, bensőséges témákról beszélni, mert mindet baromi kínosnak érzi, nagyon nem szülő típus, elég közömbös.
Egyébként megbízhatóak, de a fenti miatt nem szeretem velük megosztani az életem.
Akkor ne a szuleiddel beszeld meg, esetleg nagyszulok? vagy baratno? barat?
Én mindkét szulovel megtudtam beszelne barmit,nagyon szeretem oket 18/L
Nagyszülővel nem szeretem megosztani, mert akivel vagyok is annyira közeli viszonyban, ő mindent tovább gondol, és elméleteket sző, majd nem lehet meggyőzni annak az ellenkezőjéről.
Kapcsolatom nincs, pár barátom van, de őket nem szeretem lelki szemetesnek használni, így leginkább minden gondom megtartom magamnak.
Teljesen normális, amit írtál, szerintem rengetegen vannak így ezzel. Én anyámmal jó viszonyban vagyok, de apával soha nem osztok meg mélyebb dolgokat, egyszerűen nem olyan. Ettől nem lesz feltétlen rossz a szülő-gyerek kapcsolat.
A barátaidnak nyugodtan mondd el, ha szeretnek, nem fogják úgy érezni, hogy csak lelki szemetesnek használod őket. Én is megosztom velük az ilyeneket és ők is velem, ez erősíti a bizalmat köztetek. :) Én is sokszor magamban tartom, de amikor elmondom valakinek, mindig rájövök, hogy mekkora megkönnyebbülés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!