Van köztetek olyan, aki a szüleivel való rossz viszony miatt nem akar felnőttként saját gyereket? A párotok hajlandó lemondani a szülőségről miattatok, érti, hogy mi a problémátok a szülőszereppel?

Csodálatos szüleim voltak! Tényleg!

Én azért nem akarok puját, mert nem akarom, hogy a csajom "szétszülje" a testét, meg eleve egy egy kölyök drága. Inkább motorra, utazásra, órákra költök, mint a TALÁN, saját gyerekemre.

Párom...én az ismerkedési fázisban közlöm, hogy nem lesz puja. Ennyi!

Én konkrétan az anyámmal vagyok rossz viszonyban. A kérdés relatív és a véleményem is.

Pont hogy akarok gyereket , de teljesen máshogy akarom nevelni, ahogyan ő engem.

Ahogy felnőttem rájöttem, hogy mindig második voltam , testvéri megkülönböztetés volt a családba, ami annyira lerombolta az önbizalmamat és a családunk "képét" hogy nem érzem azt hogy mi egy család lennénk. Értve úgy hogy hiába vannak ott, nincs kommunikáció , nincs ölelés, családi ebéd, minden kimaradt az utóbbi években .

Ha lesz egy gyermekem akkor nem fogom "elrontani" őt úgy, ahogy anyám tette velem. Igen ez erős és "sz*R" kifejezés, de őszinte.

Én egy szeretetteljes , bensőséges családra vágyom. Ha én nem kaptam meg, majd én létrehozom.