Jó az, ha a gyerek beleszól a felnőtt magánéletébe?

Gyerekpszichiáter, de azonnal, mielőtt a drága mártír mama tönkreteszi a fiát is. (Apuka is sáros, de nem is kicsit!) Ahogy a gyerek viselkedik, ami a tanulmányából lejön az a színtiszta apagyűlölet megnyílvánulása, ami egyrészt a gyereké (saját), másrészt a kedves anyjáé, aki nem elég, hogy gyűlöli a volt férjet, de ezt még a gyereken is veri le.

Nagyon, nagyon komolyan mondom, figyelj ide, ha ez a kérdés nem kamu. Ha most azonnal nem kerestek szaksegítséget - ha van lóvé, nem kell kicsinyeskedni -,akkor ez a 2 éves hamarosan bűnbandában, majd drogfüggésben, börtönben köt ki, és a 25 évet sem fogja megérni élve. Ez olyan biztos, mint ahogy itt ülök. Az összes tudásom feltenném rá, vakon.

Kérdező!

Nem bántásként, mert nem írtad a nyitókérdésben, hogy miért a volt férjed neveli a gyermeket, de nehéz úgy ellened uszítani, hogy nem Te nevelted. Fogadj ügyvédet és próbáld meg bebizonyíttatni, hogy úgy van, ahogy írod. Az ilyent súlyosan veszi a törvény még örökbefogadó szülőknél is.

"Jó az, ha a gyerek beleszól a felnőtt magánéletébe?"

1. A felnőtt dolga eldönteni, hogy jó-e, és ha nem, akkor megakadályozni.

2. Már a puszta létezésével is beleszól a gyerek a felnőtt magánéletébe akaratán kívül is.

3. Minél nagyobb a gyerek, annál inkább természetes, hogy akaratlagosan is próbál beavatkozni, a saját szempontjait is érvényesíteni. Ha túl messzire megy, a felnőtt dolga, hogy leállítsa.

Gyereket kirúgni, és az apjához költöztetni. Anyának nyugta lesz, apa nevelheti a gyereket, a gyerek meg majd megtapasztalja, hogy mibe is került bele.

Anya még annyit közölhet a gyerekkel,hogy ha akar mehet hozzá, de nem kötelező. Így mág talán az anyának is lesz esélye egy boldogabb életre.

Én az anya helyében választás elé állítanám a gyereket, mert ez az osztott felügyelet egyértelműen nem jó senkinek sem. Ha az apját választaná, akkor sem törnék össze, sőt! Ez még jobb lenne. Elmondanám neki, hogy szeretem, bármikor jöhet és hagynám, hogy apával éljen. Ha ugyanis ritkábban látna engem, felértékelődne a személyem a szemében. És ha az apa valóban egy ilyen nárcisztikus megmondó ember, a fiam úgyis rájönne előbb utóbb, hogy mi elől menekültem el és miért. Ha nem, akkor a fiamnak is jobb lesz ott.

Azzal pedig nem nyersz meg magadnak egy gyereket, hogy mindent ráhagysz és mindent megkap. Ha viszont az anyás hétvégeken közös programot szervezel vele az jó. Ha beszólogat, le kell állítani. Meg kell neki mondani, hogy addig maradhat itt amíg civilizált emberként viselkedik. Ha nem akar az lenni, nem kötelező itt lenni. Igenis fel kell állítani szabályokat amikhez mindketten tartjuk magunkat. És jobb pszichológust kell keresni. A gyermektől külön töltött időt pedig lehet egy normális párkapcsolat kiépítésére fordítani. Én azt látom, hogy ez az osztott felügyelet a legrosszabb dolog.