Szerintetek undorító, amit csinálok vagy rendben van?
20 éves vagyok, egyetemista és még legalább két évig egyetemre fogok járni, de igazából szívesen továbbtanulnék az alapszak után is. Jelenleg a szüleim tartanak el teljes mértékben. Ez azt jelenti, hogy tényleg minden költségemet ők fizetik és én csupán olyanokra költök, mint pl. hobbi, szórakozás vagy egy sokadik cipő (de sokszor ezeket is kifizetik utólag). Dolgozni eddig nem tudtam elmenni és nem tudom, hogy majd ez hogyan alakul a jövőben, viszont mivel a szüleim támogatnak ezért csak akkor szeretnék munkát vállalni, ha az valóban nem megy a tanulás rovására. Szeretném kipróbálni magam, ugyanakkor úgy vagyok vele, hogy most megtehetem, hogy a tanulásra koncentráljak és ezt ki is szeretném használni. Amíg nem vagyok kényszerhelyzetben, addig nem fogok azzal játszani, hogy most melyik tárgyból hány hiányzásom van meg mit mikor tudnék ellógni, hogyan puskázzak, kitől kunyeráljak jegyzetet stb., mert nekem ennél többet jelent az egyetem és szeretném normálisan csinálni, ha már vállaltam. A szüleimnek ez szerencsére nem okoz gondot, ez volt a kezdeti megállapodás, hogy ők mindenben támogatnak. Ugyanakkor a nővérem már nem az első alkalommal esik nekem, hogy szerinte túlzás, amit csinálok és én csak hülyének nézem a szüleimet és ez szerinte undorító pofátlanság és úgy egyáltalán mégis mit képzelek magamról, hogy képes vagyok ennyi pénzt felemészteni, elkölteni hülyeségekre, telhetetlen vagyok és inkább spórolnom kellene stb. Sőt azt is mondta, hogy szerinte ez főként azért is gusztustalan, mert nem olyan jó a kapcsolatom a szüleimmel és így szerinte csak szimplán kihasználom őket.
Most éppen az volt a kiváltó ok, hogy voltam külföldön egy nyári egyetemen és már előre tervezem, hogy még milyen programokon szeretnék részt venni a jövőben, viszont ennél kisebb kiadásoknál is volt már rá példa, hogy kiakadt. Én is tisztában vagyok vele, hogy a szüleim sok pénzt költenek rám és azt is tudom, hogy az alapokon felül is költenek rám bőven. Ugyanakkor úgy érzem, hogy én soha nem követelőzöm és soha nem hisztizek ki magamnak semmit (ahogyan ő fogalmazott). A nagyobb kiadásoknál és az úgymond "plusz" dolgoknál (pl. külföldi programok, telefon, számítógép, szokásosnál drágább ruhadarab) mindig felajánlom, hogy kifizetem magamnak vagy beszállok a költségekbe és ezzel a szüleim vagy élnek és elfogadják vagy visszautasítják és magukra vállalják. Meg szoktuk tudni beszélni. Én azt gondolom, hogy ez az ő döntésük és nekik kell tudni, hogy mi az amit megengedhetnek maguknak és mi az, amire adnak pénzt. Ők alapvetően tudatos emberek, soha nem volt semmilyen tartozásuk, mindig tettek félre pénzt és soha nem szórták el össze-vissza, így nem gondolnám, hogy az én esetemben meggondolatlan döntéseket hoznának és mondjuk túlvállalnák magukat. Nem érzem azt sem, hogy nekem mondjuk illendőségből vissza kellene utasítanom a segítségüket. Szerintem nem is hülyeségekre költöm a pénzt. Az pedig igaz, hogy a kapcsolatunk lehetne jobb és lenne mit javítani rajta, viszont egyáltalán nem vagyunk rosszban és én nem tudnom, hogy mégis mit kellene tennem ennek érdekében, mert szerintem a tőlem telhetőt azt megteszem.
Szóval nem tudom, hogy miért mondja ezeket a testvérem. Igazából irigységre vagy féltékenységre nincsen oka, de én azt sem érzem, hogy igaza van és ő látja jól a dolgokat. Ti mit gondoltok erről a helyzetről?
válasza:Ritkán írom ezt, de csak az egyik oldalt ismerjük. Lehet a nővére nem minden ok nélkül borul ki. A válaszoló nyilván úgy adja elő magát itt, mint aki nem tehet semmiről. Azért írom ezt, mert nálunk hasonló volt a helyzet, öcsém mindent megkapott, mégsem tudott lábra állni, nem is akart, és bár úgy volt ott is előadva, hogy
ő nem követelőzik, azért csak kiderült, hogy eléggé éreztette a szüleinkkel, neki kell a pénz, pénz, plusz kész helyzet elé állította őket.
És neki sem volt elég a világ összes pénze, a mai napig szüleink tartják el.
Ő is úgy adja elő másoknak, hogy ő nem hibás, szülőknek van kerete (ja áldozatok árán). Közben le sem szarta a szülőket, ha nem volt rájuk szüksége, semmit nem segített nekik, nem hívta, kereste őket. Nem irigy voltam rá, csak elkeserített, hogy ő előadta mindenkinek magát a drága ruháiban, engem lenézett, mert suli mellett boltban dolgoztam.
De ne legyen igazam, ha tényleg úgy van, ahogy leírod, akkor ez a ti dolgotok.
válasza:"mindig felajánlom, hogy kifizetem magamnak vagy beszállok a költségekbe"
Mégis miből?
Arról nem írtál, hogy a szüleid jóval az átlag fölötti jövedelemmel rendelkeznek-e, és így fizetik a kiadásaidat, vagy sem. A tanulással kapcsolatos kiadások rendben vannak, de a sokadik pár cipőt vagy szokásosnál drágább ruhát, telefont akkor sem lenne pofám a szüleimmel kifizettetni 20 évesen, ha bőven megtehetik.
válasza: válasza:A kérdező ha jól tanul, akkor valószínűleg kap ösztöndíjat az egyetemtől. Ebbe senki nem gondolt bele? :D
Egyébként hasonló helyzetben van, mint én. Én is kapok karácsonyra, névnapra, szülinapra pénzt a nagyiéktől mindkét oldalról. Kaptam ballagásra, bérmálkozásra stb, úgyh simán lehet ilyenekből is kis zsebpénze.
válasza:Szerintem sincs ezzel gond. :) A szuleidnek ez a dolga, hogy tamogassanak az eletben, akar egy jo szoval, akar penzzel. Nyari munkara egyebkent elmehetsz, akkor talan tesod is megnyugodna, hogy nem lehuzasrol van szo. Egy csaladi beszelgetes nem arthat
Sok sikert!
válasza:Engem is támogattak, legtöbb évfolyamtársamat támogatták.
De nekem is fura a kérdés, mintha a kérdező kicsit fényezné magát. Nem úgy adná elő, ahogy az valójában történik. Gyanús a nővér kikelése is, családtagok nem szoktak csak úgy kiborulni ilyeneken. Az "irigyeket" meg hagyjuk már, annyira olcsó mutogatás. Nem mindenki irigy, akinek nem tetszik a családtagja esztelen költekezése. Szerintem itt más ok lesz.
válasza: válasza:Ez a történet kicsit sántít. Nem vagyok benne biztos, hogy a teljes igazságot írtad le.
Amúgy szerintem egy bizonyos szintig rendben van, hogy “pénzelnek”. De nagyon úgy tűnik, hogy egy csomó fölösleges “luxus” kiadásod van: sokadik cipő, külföldi program, drága ruha. Emellett más pénzével tervezgetni gusztustalan, akár a szüleidről van szó, akár nem.
Az nem derült ki, hogy miért nem tudtál eddig elmenni dolgozni? Nyáron pl.mi akadályoz benne? A hallgatók jelentős része dolgozik, és tudnak teljesíten is. Mellesleg a leírásodból nekem inkább az jön le, hogy nem is igazán arról van szó, hogy nem tudsz dolgozni, hanem hogy inkább nem akarsz :) Azért ennyi idősen az ember már szeretne némileg önálló és független lenni.
válasza: válasza:Szóval állják a külföldi egyetemet, sokadik cipőt, drága ruhákat, és szerinted ez nem sok.
Egyébként szerintem teljesen rendben van, hogy támogatnak egy átlag életszínvonalt, sőt a külföldi egyetemet is, viszont a sokadik cipő meg drága ruha már bőven nem átlag.. Gondolom állnak fesztivált, szórakozásokat, mozit, éttermet, kávézót..
Jóindulatból visszavehetnél egy kicsit, hiába ajánlanák fel a fél kezüket, elég, ha a kisujjukat kéred, egy normál erkölcsű ember így tesz.
Másik oldalról, nem csak a puszipajtás gyerekét kell segítenie a szülőnek, azt is, akivel épp nincs jóban annyira, az is a gyereke. Ha a szülő-gyerek közt gond van, azért minden esetben a szülő okolható, mert ő a felnőtt, ő alakította és formálta a gyereket, szóval ne érezd rosszul magad, a szüleidnek kellene megoldania a helyzetet, hogy jóban legyetek.
Végezetül pedig szerintem ez az egész csak akkor korrekt, ha a tesódra is ugyanannyit költenek a szüleid, ő is kap drága rucit, külföldi utat, szóval az ellenérték annak, aminek te kapod.
Hogy nézne az ki, hogy ő mondjuk profi cukrász, 18 évesen már menő helyen dolgozott és befutott, te meg 5 millával többet kapsz a szüleidtől, mert egyetem kellett a befutáshoz, meg neked drága cipő kellett, a nővéred pedig csak kínait kapott?
Ha a gyerekemnek lenne tesója, minden ráköltött fillért a tesójának tennék félre(vagy adnám neki)
Nem korrekt az, hogy a szüleid azt mondják, válasszatok magatoknak laptopot, rajtad túl sok a bőr, kiválasztasz egy félmillás gépet, a nővéred meg szerény, gondol a szülei anyagi helyzetére, és kiválaszt egy 80ezres használt gépet, a szüleid meg úgy gondolják, ez rendben van(nálunk ez történt).
Öcsém és a szüleim szerint is rendben volt, mert én is kaphattam volna drága laptopot, de nem kértem, mert gondoltam rájuk..
Szerintem nálatok is ez van, és teljesen normális, ha a nővérednek ez nem tetszik, vele szemben igazságtalannak érzi a dolgot, és abszurdnak, hogy te luxusban élsz, mert a szüleid felajánlják, ellenben a szüleid biztos nem élnek olyan színvonalon, mint te általuk.
Nyilván amit magának vesz az ember, azt hasznosnak ítéli, mert kell egy ezüst színű cipő is, hisz az megy a legjobban az új szetthez..
Beszélj a szüleiddel, nézd meg, hogy zsíroskenyeret esznek e, amíg te libamájat..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!