Mit csináljak, ha nem akarom, hogy az unokatestvérem barátnője velünk jöjjön?

Apropó,a pszichológusok nem tanulnak 10 évig. No persze, tanulhatnak még pluszban, ha kedvük tartja,specializálódhatnak erre-arra, de az alapképzés nem több, mint máshol. A pszichiáter (aki ugye orvos)az, aki baromi sokat tanul, orvosi+rezidensképzés+szakosodás, azért egy pszichológust ne soroljunk már ide. Én nem nézek le senkit aki tanul, semmilyen diplomáról nem ítélkezem, így erről sem, de azért ne csináljunk úgy, mintha

atomfizika volna, valós tudást a pszichiáterek gyűjtenek be, a normálisabbja alapon rendelkezik egy diplomás pszichológus releváns tudásával is (a sallang nélkül nyilván), csak az utóbbi orvos, sokkal szélesebb spektrumon funkcionáló ismeretanyaggal. Belőlük borzasztó kevés van, lasszóval kell őket összefogni, a pszichológusokkal meg lassan Dunát lehet rekeszteni és a legtöbbjük az ég egy adta világon semmihez sem ért, csak az üres süketeléshez, meg ahhoz, hogy "életmódtanácsot" adjon az arra fogékonyaknak és írjon egy pár "nesze semmi fogd meg jól" önsegítő könyvet.

Egy pszichológustól várná az ember a legtöbb empatiát, emberszeretetet. Ha már valaki okoskodik, felvág, lenéz másokat, és rossz a társaságában lenni, az hogyan fog segíteni bárkin is? Ha nincs benne semmi alázat, hogy fogja az elgyötörtebb kliensekkel megtalálni a közös hangot? Ha szenved a "lúzerek" jelenlétében, hogyan csinál majd végig egy napot olyan emberekkel, akiket padlóra küldött az élet?

Egy arcoskodó pszichológus olyan, mint egy kétbalkezes fodrász. Semmi! Neked nem kell szégyenkezned, ha nem érted, mit gagyog latinul. Szégyellje magát ő, hogy pszichológus létére szándékosan kelt benned rossz érzéseket.

A sok ítélkező válasz után hadd írjak gyakorlati tanácsot!

Kérdező, ha jól értem, nemcsak ti hárman (te, unokatesód és barátnője) szoktatok együtt lenni. Nos, akkor én a helyedben diszkréten kipuhatolnám a többiektől külön-külön négyszemközt, hogy ők is olyannak látják-e ezt a lányt, mint én, vagy nem. Ha nem, vagyis, ha csak egyedül nekem tűnik okoskodónak, arcoskodónak a viselkedése, akkor magamba néznék, mert valószínűleg az én készülékemben van a hiba. Ha viszont a többiek is többé-kevésbé ugyanezt érzik, őket is zavarja ez a lány, akkor együtt kéne megmondanotok unokatesódnak, hogy mi a problémátok a barátnőjével, és nem szívesen látjátok a közös összejöveteleken.

Annyira rossz amikor egy társasági összejövetel van és az egyik kijelenti,hogy bizony akkor én nem megyek el,ha a nekem unszimpatikus valaki ott lesz.

Te szimpatikus vagy annak a lánynak?Nem lehet,hogy megmutatod az irányába,hogy nem csiped?

Nem lehet,hogy kényszerbõl viselkedik ugy ahogy?

Ha az unokatesódnak a párja és a családi összejövetel között kellene választania, szerinted melyiket választaná?

Ha nekem azt mondaná valaki, hogy grillezés lesz és szeretne meghívni, de a páromat nem vihetem, elég furcsán néznék rá. Kihagynám a partyt. És az összeset, amin a párom nemkívánatos személy. Ha nem kedveled a lányt, ne beszélgess vele.

Mivel az ő barátnője, neked nem kötelességed szeretni.

Miért nem tudod megmondani, hogy csak unokatesóddal is szeretnél programot szervezni, a barátnője nélkül? Elmenni valahova.