Veszélyes lehet egy elmezavaros emberrel együtt élni, aki nem hajlandó kezeltetni magát semmilyen téren? Feltételezhetem hogy rám támadhat?

"Ugyan már.. Ha valakivel tőrődnek, azok eljutnak dokihoz, mert megbizik bennük az adott személy..

De ha szőkőévente nyitsz rá, akkor ne is csodálkozz, hogy veled nem megy sehova az adott ember."

Látom, tényleg fogalmad sincs a témáról!

Igen sok pszichikai betegségnek az a legföbb ismérve, hogy SENKIBEN sem bíznak, ha törödsz vele, azt csak azért teszed, hogy neked legyen jó, öt akarod csak átverni, stb.

Most nem arról van szó, hogy valakinek rossz a kedve vagy veszteség érte - ilyen esetben tényleg ér valamit, ha mellette vagy, de ha komolyan beteg, akkor nem, söt egyre kevésbé tudod elérni. Minél többször akarod, hogy orvoshoz forduljon, annál ellenségesebb lesz!

Ilyen emberrel együttélni igen nehéz, föleg, mert teljesen kilátástalan valamit is javítani a helyzeten.

"Hat ha rajon eppen az "agybaj" (szebben nem tudom mondani, bocs), akkor kihivod a mentot, hogy on es kozveszelyes es beviszik a zartosztalyra. Ott meg addig vered az asztalt, amig at nem allnak injekcios kezelesre (ilyen betegsegre van), mert nem szedi a gyogyszereit. Ezt ket hetente vagy havonta kell megkapnia. Ha felirjak neki, akkor altalaban meg lehet dumalni, hogy hazhoz kimegy a haziorvos vagy az asszisztense es beadja"

Elöször is, a kérdezö esetében nincs olyan "agybaj", ami miatt a mentö kijönne - mert ha csak ordibál, az nem ok, a kérdezö meg még csak azon töri a fejét, hoyg esetleg megtámadhatja-e, azaz eddig nem fordult ilyen elö -, tehát még véletlen sem viszok be, föleg nem a zárt osztályra.

Másodszor te, mint rokon nem döntheted el, hoyg milyen kezelést kapjon, ez az orvos dolga. (Ha meg az asztalt vered, akkor te leszel az, akit beinjekcióznak!) Mivel eddig semmiféle gyógyszert nem kap az illetö, ezért nincs olyan, hogy nem szedi.

Harmadszor, amíg nincs gondnokság alatt, addig ö dönti el, hogy benn marad-e, akar-e bármilyen kezelést és semmilyen rokon nem avatkozhat bele.