Nektek milyen anyós (vagy anyósjelölt) és após (vagy apósjelölt) jutott? Milyen a párotok családja és rokonsága? A tiétek hogyan viszonyul a kapcsolatotokhoz?

Anyóssal igyekszünk tisztelni egymást (két erős nő vagyunk), mi már viszonylag későn hazasodtunk, én kevesebbet tapasztaltam abból, amiket a férjem mesélt róla (nem túl jókat).

Após eléggé befelé forduló, de kedvelem.

Sogornom hullámzó, néha mintha rivalizálna velem.

A férjem elég jól beilleszkedett az én családomba.

Anyósommal csak egy dolgon vitázunk. Ő vallásos és mikor 17 éve elvettem az egyik lányukat állandóan az egyházi esküvővel zaklatott. Én meg se vagyok keresztelve így illendőségből nem szóltam vissza, de ritkábban tettem náluk a tiszteletemet.

Ezután én voltam a szemét, hogy meg se tisztelem őket de a megtérítési szándékát már nem hagytam szó nélkül.

Idővel ez alábbhagyott, mert közben a másik lányuk lagzi nélkül szült egy gyereket.

Azóta semleges a viszonyunk évente 4-szer megyek hozzájuk látogatóba. Ha nem lenne ott az apósom akkor egyszer sem mennék hozzájuk.

Felszínes. El rontja az a beidegződésük, hogy csak az a családtag aki vérségileg is az és hogy egymásnak mindent el kell nézni, minden köcsögséget is, mert ha összevesznének egyszer akkor vége mindennek, megszűnik a családjuk... Persze engem a kívülállót lehetett bántani, mert én nekem más a vezetéknevem mint nekik és ez elég indok mindenre. Sohasem fognak rám másként tekinteni, ha ennyi év alatt nem. Úgyhogy ennek köszönhetően az én szememben a viszonyunk családjával felszínes, nem valódi jó kapcsolat, csak "el van játszva".

Az én családom, szüleimmel, testvéremmel ő jóban van (nem tudom magaban ezt így érzi e, ahogy nekem tűnik). Nem mondom, hogy nem mondtak neki olyat ami esetleg sértette... De sosem tapadtak úgy neki, mint nekem az ő családja és mondtak el egy szar embernek, pedig nem én voltam a hibás illetve nekik nem tetszett, hogy masként gondolkodok dolgokról.

Az ő családja nem tud amúgy konfliktust kezelni, náluk nem is lehet olyan, hogy konfliktus! Náluk mindig minden tökéletes, ezt kell mutatni a kívülállóknak is és saját magukat is becsapják. Erős érzelmi manipulációt is alkalmaznak.

Nagyon zavar, hogy nem lehetek náluk önmagam. Nem mondhatom el úgy a véleményem ahogy akarom...

S azt nagyon sajnálom, hogy így vagyunk illetve én. Mert nem tudok már úgy olyan szeretettel rájuk gondolni.