S. O. S Elváltak a szüleim, de az esküvőmön szeretném ha ott lennének. Mit tegyek?

Az a nagy büdös helyzet, kislány, hogy a nagyanyád és a testvéred téged nem szeretnek. Gyengébbek kedvéért: akit szeretünk, azt ugyanis nem zsaroljuk. Aki esküvőjére meghív olyan embert, aki őt nem szereti, az bolond. Namármost hogy te bolond vagy-e vagy sem, azt majd eldöntöd.

Anyukád egy áldozati bárány. Neked nem kéne annak lenned!

Ebben a családban egyetlen ember szeret téged, egyetlen ember foglalkozik a boldogságoddal, mégpedig az anyukád.

Minden egyes mondatodból az derül ki, hogy tesód, apád, és apád családja mekkora szemét. Pokollá tették anyád életét (sőt írtad, hogy veled is csináltak csúnya dolgokat!), érzelmileg zsarolnak téged, te meg hagyod. Mindennek úgy kell lennie, ahogy ők mondják, és te ilyen k.cs.g embereknek pitizel egyfolytában.

Nem is értelek téged. Neked hogy esne, ha a gyereked életének minden fontos pillanatából ki kellene maradnod, mert "nem engedik", hogy részt vegyél az ilyen eseményeken?

Ha lenne egy kis tartásod - így, hogy hamarosan férjes asszony lesz belőled - illő lenne végre anyád mellé állni, és megmondani a bagázsnak, hogy márpedig az édesanyád helye ott van az esküvőn, és ha nekik nem tetszik, akkor így jártak. De le merem fogadni, hogy nem fogod meglépni. Nagyon sajnálom szegény asszonyt miattad.

Az én nővéremnek is nyáron lesz az esküvője.

A családunkban hasonló a helyzet, elváltak, és ment és megy is az utálkodás anyukám és apukám családja között. Én igazából sosem értettem miért kell ezt csinálni, miért jó ez, hiszen mindenkiben van hiba, és egy házasság amúgyis 2 emberen múlik.

Valaha egy család voltunk, itt vagyunk mi, a gyerekeik, már csak ezért is megérné nekik tisztelettel, normálisan viselkedni egymással, ha másért nem is.

Nálunk sosem volt ez, sosem hagytuk, hogy mondjuk apukám és családja megmondja, hogy anyukánk nem lehet ott a ballagásunkon, szalagtűzőnkön stb. Igaz, hogy próbálkoztak ezzel, volt fenyegetés is, hogy ha anyukánkhoz megyünk akkor nem fog velünk többet foglalkozni. Magasról tettünk erre, hiszen ilyet egy szülő vagy nagyszülő nem mondhat, nem utasíthat, hogy ne lássuk az édesanyánkat. Aztán rájöttek, hogy nem tilthatnak, és a mi érdekünkben is az a legjobb, ha nem foglalkoznak azzal, ha anyukánk is ott van a ballagáson. Messzebb álltak egymástól, nem zavarva egymást és nem foglalkozva egymással.

Hiszen egy ballagás vagy egy esküvő a gyerekükről szól, a gyerekük boldogságáról. Ha szeretik a gyereküket, akkor a legjobbat akarják neki, és ez csak úgy megy ha békességben elviselik egymást a gyerekük legboldogabb napján.

Mi ezt meg is mondtuk a szüleinknek, és ebben egyet értettek, hogy az a nap róluk fog szólni, az ő boldogságukról. Nem ronthatják el csak azért, mert nem képesek felnőtt módjára, békességben elviselni egymást.

Szóval mindenki meg fogja emberelni magát, és az a nap nem fog semmi másról szólni, csak a nővéremről és a vőlegényéről. Ennyit meg kell tegyenek a gyerekükért. Beszéld meg ezt te is velük, és ha értelmes felnőtt emberek, akkor nem fognak választás elé állítani, és megbékélnek a gondolattal.

19/L

Elég undorito dolog ez apukád rokonságától hogy képesek zsarolni hogy nem mennek el ha anyukad ott lesz.

A helyedbe tennék egy utolso probálkozást.elmondanám hogy: ha engem szeretnek akkor legyenek képesek miattam felnőtt módjára viselkedni és kibirni ezt a pár órát!! Ha ezek után is igy viselkednek akkor egyszerűen ne foglalkozz velük többet.mert nem érdemlik meg.

Sőt ha a rokonság rákérdezne hogy miért nincsenek az esküvőn az apukád családja akkor nem titkolóznék hanem elmondanám az okát..

Még mindig nem értem, mi a bajod? Könyörgöm, felnőtt vagy, TI esküvőtök, aki jön jön, aki nem, nem.

És aki balházni mer, az azonnal! takarodik haza a szertartásról. Kész.