Hogyan fejezitek ki a szeretetet családon belül?

Én sosem tudtam kimondani ezt a "szeretlek" szót. Furának hangzik, mert számomra a szeretet nem egy szóban nyilvánul meg, nem mondani, hanem éreztetni és érezni kell.

Nálunk például abban nyilvánul meg, hogy szinte napi szinten beszélek telefonon anyámmal, öcsémmel és időnként közös programokat szervezünk. Illetve időnként ajándékokkal, meglepetésekkel szolgálok, ha tudom hogy valaki erre vagy arra vágyik.

De például koliban szobatársam búcsúzkodása így hangzott:

Szeretlek, szeretlek, én is téged, szia, szia, puszi, szeretlek, puszi, puszi, aput is, igen a mamát is, szeretlek mama, puszi, szia papa, puszi neked is...és ez ment 5 percen keresztül. Minden este, mintha örökre búcsúznának.

Én meg csak szimplán ha meguntuk a beszélgetést, vagy dolgunk volt, akkor "Lassan megyek. -Oké, szia. -Szia"

nálunk nincs ölelgetés, puszi is csak érkezéskor, búcsúzáskor. hetente hazalátogatok, segítek a szüleimnek, ha kérnek valamit. Tesómat naponta felhívom, neki nagyon sokmindenben igyekszem egyengetni az útját, ha igényli, közös programot szervezünk, de nem nagyon igényli. Dicsérem akit lehet. Érzelmi kifejezésekre nem ragadtatjuk magunkat.

A saját gyerekemet máshogy fogom nevelni, biztos, hogy sokat ölelgetem majd és mondani is fogom neki, hogy nagyon szeretem. A barátom sem kapott ölelést, és mi nagyon szeretjük egymást megölelni, olyan természetesen jön, szerintem mindkettőnknek hiányzott ez az életéből.

Anyámmal nem mondogatjuk egymásnak, hogy szeretlek. Ha hosszú ideje nem láttam, megölelem. A feleségemmel még most, 60 felé közelítve is kicsúszik néha a szánkon, hogy jaj, de szeretlek! De ez tényleg csak alkalmankénti, amikor valóban túlcsordul bennünk az érzelem. Az ölelés, a puszi, az intimitás mindennapos.

A gyerekeim mind verik a 30-at, ritkán találkozunk, mindenki a saját egzisztenciájával van elfoglalva.

Nem mindenki egyforma szeretet nyelvet beszél. Az én szeretet nyelvem a minőségi idő. Törekszem arra, hogy úgy mutassam ki a szeretetemet ahogyan igénylik a szeretteim, nem mindig egyszerű :), de azért igyekszem.

[link]