Lebukhatunk valahogy?

Elég stresszes lehet minden lépésetekben azt vizsgálni, mit szól hozzá a rokonság.

Mi lenne, ha élnétek a valós életeteket és nem vennétek tudomás a rokonságról?

A forgalmit semmiképpen ne lássák meg. (gondolok itt arra, ha vinnétek őket valahová, és az anyósülésen ülnek, és mondjuk a kesztyűtartóban tartjátok, és kutakodnának)

Nem dolgozik egyik sem okmányirodában? Mert ha nagyon rákeresne, akkor bukta...

És a legfontosabb szerintem, hogy nem beszéljetek nagyon a kocsiról.

Mert pl. ha szervízbe kell vinni, azt nyilván a cég állná, és minden egyéb költségét is, így ezekről mélyen hallgatnék, hiszen nem engem érint.

Más most nem jut eszembe! :)

Nem gondolod, hogy gáz az ilyen szintű megfelelési kényszer? Mert szerintem nagyon rossz, én nem tudnék így élni.

Persze nem is hagyom, hogy bárki beleugasson.

2es ez szép és jó, de gondolom neked nincsennek ilyen rokonaid. Nekünk igen, a családi események másról sem szólnak csak a mi és a egy másik fiatal házaspár anyagi helyzetének boncolásáról.Ha meg azt mondjuk hogy foglalkozzanak a saját dolgukkal körbekürtölik hogy valamit titkolunk.

Ráadásul semminek nem tudnak örülni, az esküvőnkön(mindent mi álltunk) mást se hallgattunk hogy milyen rongyrázós az egész csak szórjuk a pénzt, gyerekesek vagyunk, mert éttermet béreltünk, és nem szerettük volna hogy a rokonság főzzön. Ennek már 2 éve de még mindig felhozzák minden alkalommal.