Közvetlen munkatársam lett az unokatestvérem aki az én létezésemről sem tud (apám és a öccse megszakították a kapcsolatot 20 éve). Mi lenne a jó megoldás részemről?
10 évvel vagyok idősebb, ő múlt évben végzett az egyetemen. 1-2 éves korában még találkoztam vele, aztán apámék összevesztek, megszakították a kapcsolatot. Van ismerősöm aki jól ismeri őket, ő mesélt az unokatesómról dolgokat (neki én nem mondtam el, nem akartam kavarni) de 100% hogy nem tudja hogy rokonok vagyunk. Volt hogy véletlenül találkoztam velük és elmentek mellettem.
Most közvetlen munkatársam lett, nagyon megdöbbentem. Lefagytam. Még viccelődött is, hogy ugyanaz a ritka vezetéknevünk.
Hogyan kéne kezelnem a szituációt? Mindig szerettem volna vele tartani a kapcsolatot, sokszor eszembe jutott de a család tiltotta, ellenezte. 20 év alatt oda jutottunk hogy az apám letagadja hogy valaha is volt testvére (nagyszüleim az ő részükről már az én születésem után meghaltak így ők soha nem lehettek békítők)
Nagyon kellemetlen nekem ez az egész. Nem akarom letámadni ezzel. A barátom szerint az ő apja egyke, így lehet hogy nem is hinné el az egészet. Családi harcot se akarok. Ha meg később állok elő ezzel, magamból csinálok hülyét, akkor biztos megutálna!
Az, hogy apádéknak milyen a kapcsolata, nem kéne, hogy a ti életetekre is befolyással legyen. Értem én, hogy ők nagyon rosszban vannak, de attól ti még simán lehettek jóban.
Én megmondanám neki, hogy unokatesók vagyunk és elmondanám őszintén azt is, hogy a szüleink nagyon rosszban vannak. Biztos, örülne neki és gondolj bele, mi lenne, ha valahonnan megtudná, az sokkal kellemetlenebb lenne.
Én elmondanám neki.
Kicsit off, de elképzeltem a helyzetet, ahogy vicces történetként otthon elmondja, hogy képzeljétek, a közvetlen munkatársnőm vezetékneve ugyanaz, mint a miénk. Megnézném, hogy reagálnak rá a szülei, hogy együtt dolgozik veled.
Biztos, hogy beszélnék vele erről. Aztán majd eldönti és te is, hogyan tovább.
Apropó, te honnan tudod a sztorit?
Hasonló helyzetbe voltam, kiderült hogy az osztálytársam az unokatestvérem.
Soha nem találkoztunk korábban, családnál utánakérdeztünk, elmondták hogy igen így van csak nem tartja a két család a kapcsolatot, attól hogy ők nem beszélnek, mi még egymáshoz szólunk.
Összességében nem igazán értem. Az elején azt írod, hogy nem ismertétek egymást, elmentek melletted az utcán. Aztán, hogy a rokonod, aki MOST lett a kollegád. Az utolsó bekezdésben már barátodnak nevezed, annak ellenére, hogy "lefagytál", mikor közvetlen munkatársad lett.
Na, de mindegy. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy a barátság és munkatársi kapcsolat szempontjából számít-e valamit, hogy rokonok vagytok? Ha igen, akkor finoman vezesd rá, aztán a reakcióból látod majd, hogy értelmes-e feszegetni a kérdést.
A tények közlése ugyanis magában rejti annak veszélyét is, hogy a gyűlölködés folytatódik, miután rákérdez a felmenőjére, ( mert rá fog kérdeni) hogy mitől lett az " egyke". Ne vedd félvállról az ő szüleinek a befolyását a saját gyerekükre. A szülő roppant érdekesen tud viselkedni, ha gyermeke hazugságon kapja! Nem biztos, hogy nem megy rá a munkatársi kapcsolat az igazság feltétlen hajszolására. A munkahely pedig ma drága kincs.
Más szempontból viszont nem igazán értem, hogy miért kavarnál azzal, ha örömmel üdvözlöd az unokatestvéredet. Ha valamelyikőtök szülője "balkézről jött" gyermek, akkor is unokatestvérek vagytok, az öregek meg küzdjék meg a maguk harcait.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!