Miért versenyeztetik egyes szülők a gyerekeiket más gyerekekkel? Nálunk családon belül van ilyen.
Szerintem ezzel tönkre is tehetik a gyerekek kapcsolatait. Például régen, általános iskolában a 2 legjobb tanuló fiú szülei állandóan összehasonlították őket, pedig a 2 fiú legjobb barátok voltak. de szerintem így nem lehet barátkozni, hogy állandóan hasonlítgatnak hozzá.
Nálunk a rokoni körben a nagynéném csinálj/ta ezt, de hál istennek nem velem, hanem a bátyámmal, mert az unokabátyámat állandóan versenyezteti/-tette a bátyámmal. (Ki a jobb tanuló, ki milyen eredményeket ért el stb.) Az a vicc az egészben, hogy a mi édesanyánk nem kapható erre, ő nem akar ilyesmiben részt venni, de egy bizonyos határ után azért csak válaszol valamit. Ráadásul a két fiú teljesen más, teljesen más érdekli őket, teljesen más a szórakozásuk, az ízlésük. Az unokatesónk pedig egy egoista lenéző barommá vált, mert ha csak egy viccet elsüt, az anyja leesik a székről, úgy nevet rajta, vagy bármit mond, az anyja teljesen elájul, milyen értelmes. Meg kell hagyni, amúgy tényleg értelmes, de baromi beképzelt lett. Mostanra már mindannyian nagykorúak vagyunk, ezért írtam félig múlt időben a történetet, és ezért mostanra kevésbé hangsúlyos ez a dolog, de egy kicsit még mindig jellemző. Például az édesanyja hajlamos akkor is kiállni a fiáért, ha nincs igaza.
Nálunk ez ment - testvérek, és barátok között is. Van egy bátyám, iskolában én értem el jobb eredményeket, és mindig összehasonlítottak vele az én javamra, emiatt a bátyám nem igazán kedvelt engem, és elfordult tőlem. Nem akart velem játszani, nem segített nekem soha, ha valamire kértem. Rossz lett a kapcsolatunk.
Ugyanez ment osztálytársakkal, barátnőkkel. Anyukám mindig "kinek a lova nagyobb" játékot játszott és habár a barátságom megmaradt velük, de nagyon zavaró volt, és egy idő után belém ivódott az, hogy mindig másokhoz hasonlítottam magam. Ha ötös lett egy dolgozatom, akkor mindig arra gondoltam, hogy egy másik osztálytársamnak is ötös lett, de mondjuk két ponttal jobbat írt, és ez a mai napig velem maradt.
Persze biztos vannak olyanok, akikből ez teljesen mást hoz ki, vagy egyáltalán nem befolyásol az életben, de elég érdekes szerintem.
Az előzőt az elsőnek írtam.
Köszi, második, neked is. Igen, biztos, hogy ennek csomó káros hatása van. Én csak azt nem értem, hogy a mi családunkban ez az illető egész szép eredményeket ér el a saját területén- Semmi szükség nem lenne arra, hogy másokhoz hasonlítgassák, és így javítsák az érdemeit. Meg nem neki mondják, hogy fokozzák a teljesítményét, vagy leszidják, hanem róla mondják, konkrétan dicsekednek vele.
Nálunk ez volt régebben:
Apukám szerintem elfelejtette milyen nehéz is a tanulás (Általános iskola a városom legnehezebbje) Mert elvárta hogy ne legyen 4-esnél rosszabb jegyem vagy 4-esem és ezért mindig hazudnom kelett mert ha elmondtam volna hogy 3-as lett az orosz dogám akkor kiakadt volna és napokig veszekedett volna anyával..... Meg amikor ráhasonlítottak az osztály társamra (aki teljesen kitűnő nincs 3-asa) Hogy MIÉRT NEM VAGY ILYEN? MIÉRT NEM VAGY OLYAN? Közben az az osztálytársam teljesen kikészült a tanulástól és szinte már depressziós lett annyira nem bírta..... Ez egy elég érdekes téma, "sok féle változata van ".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!