Mi lett volna a helyes döntés?
Anyukám meghalt, így én egyedül maradtam az alkoholista apámmal.
Egyetlen rokonom van rajta kívül, a nagynéném (apám testvére), senki más.
Sokat segített nekem elsősorban anyagilag, és havi rendszerességgel utal 20 ezret, de ha még kell valami azt is szívesen kifizette ha szóltam.
Apám az semmit, de tényleg egy forintot nem ad nekem, így iskola mellett dolgozok,de nem jövök ki sosem, és nagyon fárasztó a kettő együtt, Budapesttől 40 km-re lakom, általában mindig hajnalban érek haza, és lószar pénzekért dolgozok.
A nagynéném folyton csak azt hajtja,hogy ne hagyjam abba az iskolát, mert szakma nélkül senki nem leszek, és muszáj a szakma (érettségim van, OKJ-ra jártam, és ebből nincs esti)
A nagybátyám viszonylag ismert ember Magyarországon, biztos van aki már hallott róla (privátban sem írom meg ki ő)
Ezt csak azért írom meg, mert szerintem fontos a történet szempontjából,hogy nem egy napról-napra élő család támogat, a havi 20 ezer szerintem napi fizetés, de nincs hozzá közöm, és hálás vagyok amiért egyáltalán ennyivel is támogattak.
Nagynéném azt mondta,hogy bármit kifizet, csak tanuljak.
Ennek ellenére, miután elvitt ruhát vásárolni (50 ezret hagyott az üzletben) és odaadta a 20 ezrest, engem megbüntettek 16 ezerre a villamoson.
Igen, ott a 20-as, meg amit még keresek, de mint mondtam, ezekből nem jövök ki.Félve ugyan, de bízva kértem tőle,hogy segítsen befizetni a csekket, amire azt mondta,hogy ez most sok lesz erre a hónapra, majd mikor mondtam,hogy de én nem tudom befizetni, akkor jött azzal,hogy mikor mennyit költött rám (tehát számon tartja)
Nekem ez nagyon rosszul esett, de ő az egyetlen ember akire számíthatok.
Befizettem a csekket, és 1,5 hétig kenyeret, meg zsömlét ettem, hogy kijöjjek.(volt mikor csak magában)
Kijöttem, de itt mondtam azt,hogy elég volt.Ezért kiiratkoztam az iskolából, és jelentkeztem a legjobb barátom munkahelyére, ahová ő már beajánlott, így fel is vettek.
Ma kezdtem, és elég jó volt, eddig ez tűnik a legjobb munkahelyemnek, bár azért ez sem tökéletes, de olyan talán nincs is.Havi 120-150-et kereshetek, a túlóráktól függően, de a 120 az fix.
Ott a legjobb barátom, a munkatársak többsége is szimpatikus.
Viszont mikor nagynéném megtudta,hogy otthagytam az iskolát, teljesen kikelt magából, és olyanokat mondott,hogy ez volt a legnagyobb butaság amit csak tehettem, és most már örökké buta is maradok szakma nélkül, ő soha többé nem ad pénzt, így kidobott pénz az amit ő eddig adott az iskolára, és persze lecsapja a telefont, mielőtt szólhatnék, majd mikor ismét felforr az agya megint hív, és ez ismétlődik.Múltkor már fel sem vettem.
De azt mondta,hogy bármikor bármennyivel segít, és mikor kellett volna mégsem...így meg végre nem kell szenvednem az iskolában, nem hajnalban érek haza, lesznek szabadnapjaim is, és gyakorlatilag kétszer annyit keresek mint eddig.
Persze sajnálom,hogy nem lesz szakmám, legalábbis egyenlőre...de elegem volt az éhezésekből, meg a folyamatos stresszből, és innen nincs kilátásban előrelépés, de kitudja mit hoz a jövő, és most szerintem így volt a helyes.
Megértem, hogy így döntöttél, a kérdés az, mennyi van még vissza a suliból, és milyen lehetőséget látsz arra, hogy valamikor be tudd fejezni. Hosszútávon mindenképp érdemes lenne szakmát szerezni, amivel több esélyed van, még ha rövidtávon jobb megoldásnak is tűnik, amit csináltál.
Árvaellátást nem kaptál anyukád után? Ha nappalin tanulsz (akár OKJ, akár más), az jár 25 éves korodig, a minimum is 30 ezer fölött van. Ha emellé tudsz még hétvégi melóval keresni 40-50 ezret, abból már ki lehet jönni a nagynénéd segítsége nélkül is. Próbálj meg egy keveset félretenni, hogy legyen tartalékod, aztán ugorj neki újra, ahogy lehet.
Szerintem a nagynénédnek volt igaza.
Neki nem volt feladata az, hogy téged anyagilag támogasson, mégis megtette. Nekem nem lett volna pofám még ezeken felül kérni tőle, főleg nem BKV-büntetésre, de ha már kértél, akkor normálisan tudomásul kellett volna venned (az egyébként jogos) elutasítást. Nem feneketlen persely a nagynénéd, én kicsit úgy érzem, visszaéltél a nagyvonalúságával.
A sulit otthagyni butaság volt, így sosem fogsz kitörni, és a nagynénéd tényleg kidobott pénznek érezheti a rád költött összegeket.
Te döntöttél, de akkor viseld most ennek a döntésnek a következményeit. Azt martad el magad mellől, aki egyedül segített neked, holott nem volt tisztje.
Ilyen helyzetben, ha úgy alakul, akkor igenis ki kell bírni, hogy alkalomadtán csak zsömlére futja, éhen nem halsz, és ha ez kell a hosszútávú cél eléréséhez (papír megszerzése, ezáltal jobb munkahely lehetősége), akkor ez kell. Mivel OKJ-ről van szó, olyan sokáig már biztos nem tartott volna a képzés.
Szerintem ez lett volna a helyes.
Ha megveszed a villamosjegyet, akkor nem büntetnek meg, nem kell újra kerned és már meg is lett oldva a dolog.
Aki egyszer ott hagyja az iskolát, az nagyon nagyon ritkán fogja folytatni
Igaza volt, o radkolt otven rugot ruhara, erre te sajnalod a penzt jegyre hogy odamenj?
Tisztaban voltal vele hogy mekkora a buntetes es hogy nem birnad kifizetni. Akkor? Diakkent a berlet toredeke lett volna.
Szabalysertesben en se tamogatnalak.
Abban meg teljesen igaza van a nagynenednek hogy semmire se fogod vinni ha nem tanulsz. Most ideig oraig jobban elsz annal mint ahogy eddig eltel, csakhogy innen nincs hova.
Ha meg befejezted volna az iskoladat, es tudtal volna gondolni a jovore, akkor par ev, es SOKKAL tobbet kereshettel volna. Nem 120at hanem 2-3szor annyit.
Csak tudjátok, aki nem él ilyen helyzetben, az nem tudja meg milyen szar dolog kérni, iskolából munkába, nulla magánélet, nulla szórakozás, egy viszonylag távol lévő nagynéni, aki az egyetlen normális rokonod.Könnyű mondani,hogy csináld ezt, csináld azt, sokan már rég az öngyilkosságot választották volna.
Most végre kijöhetek ebből a szarból, lesz pénzem, lesz magánéletem, szabadidőm.Rengeteg ember van aki egész életében minimálbérért dolgozott, és mégis boldog tud lenni, még ha nem is él luxusban, de legalább van párja,gyereke,családja,és talán még szabadideje is akad.
Na, nekem ezek közül egyik sincs.
Lehet ,hogy "csak" egy év meg két év, és minden jobb lesz, de ez a két év legalább 10-et elvesz az ember életéből, olyan mélypontokra tudok kerülni, amit sosem hittem volna.
Aztán lehet,hogy megvan a szakmám, és ugyan úgy keresek 120-at, de az a két év tönkretett.Lehet,hogy bejött volna az élet, és 300 ezreket keresek, de az ilyen kitörés is pont olyan gyakori, mint az,hogy valaki folytatja az iskolát, miután otthagyta -ahogy valaki írta-.
Én így is megtudom közelíteni a dolgot.
A rosszabbik forgatókönyvet pedig megírtátok ti, és a nagynéném.
Ettől függetlenül természetesen köszönöm a válaszokat, nem azért írtam ki,hogy egyetértsetek velem.
U.i: senkit sem pontoztam, tehát ha valakit lepontoztak, ahhoz közöm nincs, és nem is lesz.
Anyud miatt részvétem.
Megértem a döntésedet. Nem helyeslem, de megértem, hogy nem bírtad tovább. Van, amikor az ember besokall.
Ugyanakkor a nagynénédet is megértem, és az is, hogy agyf.aszt kapott, amikor meghallotta. Jót akar neked. Ne őt okold, hogy számon tartja, mennyit segít... apu mennyit segített rajtad azon kívül, hogy annakidején *******?
Na ugye. Tedd helyre a dolgokat a fejedben.
Egyelőre szedd össze magad, spórolj, tegyél félre.
A nagynénédnek mondd el, hogy köszönöd, amit eddig tett, most ez így alakult, bízhat benned, be fogod fejezni az iskolát, és megszerzed a szakképesítést. A lényeg, hogy mindenki lenyugodjon a p.csába.
És ne bliccelj. Drága, igen, de Budapesten rádfekszik 3 közteres, osz nézhetsz, mint hal a szatyorban. Ma már ne sz*roznak. Repül a csekk, meg ha játszod a Janit, akkor te is repülsz. Vagyis fekszel. Alul.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!