Nem tudom, hogy a sógornőm miért csinálta ezt. Ti mit gondoltok?
Vasárnap a bátyám áthívott minket hozzájuk. A párjával èl, a kettőnk örökölt lakásában.
A nègy èves kislányommal mentem, de útközben hívott a tesóm, hogy egy kicsit kèsik mert bent kellett maradnia dolgozni.
Mikor oda èrtünk becsengettem, jött ki a "sógornőm".
Nos, van 2 rotweillerük amit mindig hátra zárnak a kertbe mikor megyünk mert a kislányom fèl a kutyáktól. Kèt ève a szomszèdunk kutyája átugrott a kerítèsen ès nekiment a lányomnak. Azóta mindig próbáltam megbèkèltetni őt a kutyusokkal mind hiába.
Most is mielőtt bementünk megkèrdeztem ,hogy mehetünk-e. Mondta, hogy persze.
Ahogy mentünk látom, hogy fut a kèt kutya felènk, a kislányom sikít, ő meg nevet az ajtó előtt.
Rögtön vissza is futottunk a kapu elè, majd kèrdezem tőle hogy mièrt nem zárta el.
Nevetve mondja, hogy a kislánynak meg kell tanulnia nem fèlnie a kutyáktól.
Egyszerűen nem is èrtem, hogy ez mire volt jó neki.
Ezek után pont befutott a bátyám, de a kislányom már nem is mert bemenni.
Másnap hívott, hogy beszèlt a párjával de egyszerűen nem jutott vele dűlőre, hogy mièrt csinálta de az ő nevèben is elnèzèst kèrt.
Most itt vagyok, hogy ezek után nem tudom hogy álljak hozzá.
Nem tudom ,hogy mire volt jó neki ez az egèsz.
válasza:
válasza:Èn egyáltalán nem feszengek ha kutyások jönnek a közelünkbe, el is jutottunk odáig, hogy ezektől nem ijed meg hanem szèpen nyugodtan elsètálunk.
Nem az első látogatasunk volt, de az első volt hogy csak ő volt otthon. Fel nem tudom fogni, hogy mire volt jó neki.
válasza:Hetedikes voltam, mikor megtámadott egy németjuhász. Beszorított egy sarokba, és végigrágta a lábamat. Ugyan nem erősen, mert a bőrt csak egy helyen sértette fel, nem harapott. De minden fognyom belilult, az egész lábam színes volt hetekig combtőtől bokáig.
A lábam hamar rendbejött, de a lelkemnek évekre volt szüksége. Majdnem 18 éves koromig rettegtem a kutyáktól, már akkor is pánikba estem, ha egy hónaljban hordott zsebkutya jött szembe.
Teljesen megértem a kislányodat, kutyatámadás után nem egyszerű rendbejönni.
Na igen, ès mindezek mellett a szomszèdot hajkurásztam egèsz nap a faluba.
A vègèn kiderült, hogy a kutya èvek óta be sem volt oltva így mehettünk a kórházba is tetanuszra.
válasza:Én se félek a kutyáktól, de ha két rottweiler rohanna felém úgy, hogy beléptem a területükre, nem biztos, hogy teljesen higgadt tudnék maradni. 4 éves (!!!) gyerektől egy kutyatámadás után teljesen természetes, hogy fél ilyen helyzetben, akármilyen lelki támaszt nyújtanak neki, hosszú idő és sok meló, amíg túl tudja tenni magát rajta.
A sógornőd vagy teljesen idióta, vagy nagyon utál téged, és nem akarja, hogy odamászkálj. A helyedben a haját is leüvöltöttem volna a fejéről, ha ezt meg meri csinálni a gyerekemmel. Nevelje a saját gyerekét majd úgy, ahogy akarja, a tiédet meg ne rémítse szándékosan halálra a dögökkel - mert hogy teljesen szándékos volt, az egyértelmű.
Legszívesebben ezt tettem volna, mèg lehet fel is pofoztam volna őt.
De a lányom nem akartam mèg jobban felzaklatni ezzel.
Szerintem is direkt csinálta, de tudta az előzmènyeket. Nem is vettem èszre, hogy baja lenne velem.
Nem volt semmi konfliktus köztünk eddig.
válasza: válasza:Én leülnék beszélgetni a sógornővel és megkérdezném miért tette, mert eddig szépen haladtatok a kislánnyal, de most lehet, hogy emiatt visszaesett.
És ha ennyire fél egy gyerek, akkor nem az a módi, hogy üljön vissza a lóra... Engem 5-6 évesen csípett meg rokon németjuhásza. Saját hülyeség volt, nem ízlett egy hús, erre azt mondták köpjem a kutya tányérjába, majd megeszi, csak épp a kutya evett én meg hátulról közelítettem. Nem fájt, estére már nyoma se volt, mert csak jelzés értékűen egy picit rászorított a kezemre, de akkora érzelmi sokk volt, hogy a saját pulinktól féltem meg nagyszüleim rotijától jó ideig. Pedig mindkettő olyan jámbor jószág volt, hogy a szájából kivehettük simán a kaját és még ő kért elnézést, hogy rossz volt. Plusz nagyanyámék rotija még hihetetlenül okos is volt. Szerintem valamit megsejtett abból, hogy rettegek tőle, mert amíg jóval magasabb nem lettem nála, addig soha nem rohant elénk hanem szépen sétálva érkezett és előbb apuhoz ment oda. Amint bátrabb lettem visszatért a futva üdvözléshez, mondjuk hozzá testképzavaros kutya volt, szóval nem egyszer majdnem felborított. Szegény nem érzékelte mekkora "nagy állat". De szerintem én is sikítva elrohanok előle a rettegős korszakban, hiába ismertem. Hát még egy ismeretlen kutyánál...
Nem félek a kutyáktól azóta, de ha egy nagytestű kutya rohan felém, nem hogy 2 még mindig összeszorul a gyomrom. Pedig 190 centi magas vagyok, nem lenne okom összefosni a bokám.
Tehát sógornődet még soha nem bántotta kutya vagy teljesen más beállítottságú így valószínűleg nem érti, hogy egy 4 évesnek mekkora lelki megrázkódtatás egy ilyen eset. Én elbeszélgetnék vele, hogy az ő szemére átültetve mit szólna ahhoz ha hirtelen elindulna felé mondjuk két benga fazon kiabálva, hogy összeverlek. Nyugodtan megvárná őket és lepacsizna velük, hogy na mizujs srácok? Mert egy 4 éves főleg ha fél tőlük, nem a barátkozó, játékos kutyákat látja két akkora kutyában, mint amekkora ő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!